Négy, szebb napokat is megélt nógrádi vár

nogradivar181007.jpgHelyesebben szólva a maradványaik meg vannak, de teljes pompájukban ma már nem élvezhetjük őket, ami nagy kár.

Nógrád megyében, helyzeténél fogva nagyon sok végvárral büszkélkedhetett már a tatárjárástól kezdődően. Most négy olyat mutatunk be, amiknek ma már csak romjait láthatjuk.

Az Ecsegi vár, vagy másik nevén Ilonavár, romjai a Szuha-patak mellett fekvő 195 méter magas dombon találhatóak, bár létéről leginkább csak az tt található táblák alapján tudakozódni, szinte semmi sem maradt belőle. A tatárjárás idején készülhetett, az évszadok során több tulajdonosa is volt, még a XV. századot követően is, pedig akkor már nem állt a vár. Az elképzelések szerint a husziták elleni harcok során semmisülhetett meg, mikor a török jött, akkor már csak azért mentek fel ide az emberek, hogy megfigyelhessék a környéket innen.nogradivar1810071.JPG

Fotó: varak.hu

A Diósjenőnél található Jenői vár is hasonló éleutat járt be, mint az ecsegi, annyi különbséggel, hogy azért egy kicsivel több jó időszaka volt, mint sorstársáénak. Ez a vár is a tatárjárás után épült, valamikor 1250 környékén, de a XIV században elpusztulhatott mivel 1389-ben a falut a véár nélkül említik. Lévai Cseh Péter erdélyi vajda még újjáépítette, ám a huszita uralom után 1511 és 1524 között végérvényesen megszünt létezni, mint vár.nogradivar1810072.JPG

Fotó: varak.hu

Hollókő és Nógrádsipek között találjuk Sztrahora várának romjait, amely az 1260-es évek környékén készülhetett el, a Kacsics nemzetségbeli Illés család részére. A család nem volt túlságosan hű a királyhoz, lévén a Károly Róbert elleni háborúban Csák Máté használhatta várukat. Nem csoda, ha a lázadás leverése után 1320 körül elkobozta a király, s nem lehetetlen, hogy le is romboltatta, mivel 1327-ben, amikor Szécsényi Tamást beiktatták mint tulajdonost, már csak mint "egykori" vár emlegették.nogradivar1810073.JPG

Fotó: varak.hu

A Sámsonháza mellett található Fejérkő várát hívták Fehérkőnek és Sámsonvárnak is, ám akármi is volt valójában a neve, elég rövid életű volt, már ami az építészeti és védelmi funkcióját illeti. A krónikák szerint 1132 körül egy Sámson nevű rebellis főrú, bizonyos Sámson építtette, innen lehet következetetni egyik nevére. a Fejér vagy Fehér nevet viszont valószínűleg a vár déli irányában található kőszikla fehérségéről kaphatta. Ám bármi is volt anno a névadás oka, az okleveles információ alapján ez a vár a XV. század elején már egészen biztosan nem létezett.nogradivar1810074.jpg

Fotó: varak.hu

Kiemelt kép: varak.hu

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!