Fél tucat kastély és kúria egy nógrád megyei községben

bodorkastely01.JPGIgazi ritkaságnak számít Magyarországon a Nógrád megyei Bercel község, mert a lakosainak számához mérten kimondotta sok nemesi épülettel büszkélkedhet, összesen nyolccal.

Ennek pedig nem csak azért örülhetnek a helybéliek, mert a kastélyok és kúriák által még szebb lesz a település, hanem azért is, mert turisztikailag sokat adhat a községnek.

Bercel nevével már 1271-ben találkozni lehetett hivatalos iratokban, s ahogy abban az időben az szokás volt, leginkább földesurak birtokaként volt jelen egészen addig, amíg egy 1410-ben Berczely Ugrin Miklós és Bercely István fia Miklós közötti vita miatt szét nem vált Alsó- és Felsőbercelre.

A török hódítás során eléggé kihalt lett a terület, s egészen a XVIII. századig várni kellett arra, hogy megkezdődhessen a falu betelepülése. Ekkortól a mezőgazdaság (főleg a szőlőtermesztés), kisebb részben pedig az ipar adta a bevételeket, és növelte a lakosság létszámát, sőt egy bizonyos Marschall Gyula báró még a pezsgőgyártással is megpróbálkozott 1880-1884 között, nedűjét "Carte Blanche" néven hozta forgalomba.kallaykastely01.JPG

Kállay kastély (Fotó: Pertó Kálmán)

A község története okán talán nem is lenne különös Bercel, hiszen számos magyar település bejárta ezt az utat, kisebb-nagyobb változtatással, ám azt kevesen mondhatják el magukról, hogy nyolc nemesi épület is található benne.

Bene- Teichmann kastély
Bercel legrégebbi kastélyát várkastélyként szokás emlegetni. XVII. század végén a Bene család által épített kastély kisebb átalakításoktól eltekintve szinte eredeti formájában látható ma is. Számos nemesi család birtokában lévő épület végül 1945 után került a Magyar Állam tulajdonába, illetve a községi tanács kezelésébe. Ezt követően számos funkció látott el, pl: napközi otthon, iskola, könyvtár, gyógyszertár...!A négy saroktornyos kora barokk kastély ma magántulajdonban van, Bodor-kastély néven.

Berczelly- kastély
Műemlékjellegű a Bercelly család által a XIX. század közepén késő klasszicista stílusban építtetett kúria. A család a nevét a faluról vette fel Berczelly-nek. A kúriát 1945 után többször átalakították, Működött itt Vakok Otthona, majd Szociális Foglalkoztató Intézet.Ma a megyei önkormányzat által működtetett Rehabilitációs Intézet és Ápoló- Gondozó Otthon található itt.pronay01.JPG

Pápay kúria (Fotó: stromfeld.starjan.hu)

Kállay- kastély
A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt.( Róla bővebben a Kállay család síremléke pontban lehet olvasni) Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak. Évekig iskola működött az épületben. Ma azonban egy magyar- és egy francia magánszemélyekből álló társaság tulajdonában van, akik különböző tréningek színhelyéül használják a kastélyt.

Csengey-kúria
A földszintes kúria feltevések szerint a XVIII. század végén épült. Tulajdonosa és névadója Dr. Csengey Endre házasság révén került Bercelre. Halála után fia örökölte a birtokot, aki azonban 1947- ben az Erdőgazdaságnak adta cserébe a Farkasberki pusztát. Évekig az Erdészet tulajdona volt, ma azonban magánkézben van.

Marschall- kúria
A thüringiai eredetű nemesi család, a Marschallok 1880-ban vásárolták meg ezt az úri lakot. Így alakult ki a Marshall- kúria. 1952-től sorozatosan ötletek születtek a felhasználására, végül a "Vakintézet"bővítésére használták fel. 1980-tól szellemi fogyatékosok intézete működik itt, melyet a Megyei Önkormányzat üzemeltet.muhlrad01.JPG

Mühlrad-Mór kastély (Fotó: kissattiladr)

Mühlrád-Mór kúria
A földszintes későbarokk épületének két kis saroktornya van. Előreugró középső, verandaszerű része zárt. Kéményén az 1782-es évszám látható, ez a legkorábbi adat amely a kúriával kapcsolatban felmerült. Legismertebb tulajdonosa, és egyben névadója Mühlrád Mór volt, aki részt vett az első világháborúban, és mint főhadnagy szerelt le. Aktív tagja volt a falu társadalmának, mind a megyei bizottság, mind a község képviselő testülete soraiban tudhatta.73 évesen egy koncentrációs táborban halt meg. Ezt követően az épületet államosították.

Pápay- kúria
A kúriát az 1810- es években építették. Az épületnek nevet adó Pápay László katonatiszt volt. Az első világháborúban az Erdélyi fronton hadnagyként harcolt. Katonatársai elmondása alapján rendkívül jószívű, tisztességes ember volt. Minden tiltó rendelkezés ellenére minden zsidó és zsidó származású embert segített az őket ért támadásokkal szemben. Később a szovjet fronton harcolt, a háború végeztével pedig több hadifogoly tábort is megjárt. Az épület 1970-től varrodaként üzemelt, ez a műhely ma már azonban nem üzemel.

Székessy- kúria
A kúria építési ideje ismeretlen, de igen valószínű, hogy mai alakját az 1910-es évek környékén nyerte el. Névadója Székessy György földbirtokos. Részt vett az első világháborúban, 33 hónapig harcolt az orosz fronton, ahonnan többszörös kitüntetéssel tért haza. A falu életében szervesen részt vett. A berceli Gazda és Iparoskör , a Tejszövetkezet, az Egységes Párt és a Lövészegylet elnöke, tűzoltóparancsnok és nem utolsó sorban községi képviselő volt. A második világháborúban a szovjet fronton harcolva tűnt el. A kúria ma magánkézben van.

Forrás: Bercel.hu

Kiemelt kép: Bodor-kastély (elmenyekvolgye.hu)

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!