Kik valójában Mikszáth Kálmán jó palócai?

paloc01_infonograd.jpgNagyon régre vezethető vissza az eredete az ízes nyelvezetéről és szívélyes vendéglátásáról is ismert népcsoportnak, akik a mai napig is meg tudták őrizni gyönyörű kultúrájukat.

Nem csak Mikszáth Kálmán számára hozta meg az ismertséget az 1882-ben íródott 'A jó palócok' című könyv, hanem azoknak az embereknek is, akik évszázadok óta gazdagították hazánk kultúráját. palocok03_lenolaj.jpg

Fotó: lenolaj

A palócok valódi eredete a mai napig nem tisztázott, számos elmélet kering arról, hogy kiktől származhatnak és mikor, hova érkeztek meg? Vannak akik úgy vélik a honfoglaló magyarokkal együtt jöttek, vannak akik szerint 200-300 évvel ezután, más kutatók viszont azt valószínűsítik hogy a kunok leszármazottai.

Bár ez a sokféle elmélet nem könnyíti meg a kezdetek felkutatását, abban azonban már nem nagyon van ellentmondás, hogy Palócföld valójában az ország északi területe, a Mátra a Bükk központi részétől északra fekvő medence jellegű területek, illetve a Nógrádi-medence és az Ipoly-völgyeiben lakó parasztság összefoglaló neve volt a XIX-XX században.palocok04_hangyamate.jpg

Fotó: hangyamate

Egykoron közel 600 ezresre tették a számukat, ám a török hódoltság alatt elhagyni kényszerültek otthonaikat, s később csak azokon a településeken jelentek meg újra, ahol a török idők előtt is helybenlakók voltak. Az 1770-as években tömegesen költöztek délebbre, a trianoni békeszerződés pedig gyakorlatilag kettévágta egész Palócföldet.

Éppen ezért jött igazán jól ennek az igen sokszínű népcsoportnak, amikor a XIX. század végén Mikszáth hírüket vitte, mert ezzel egycsapásra megismerhették gazdag kuitúrájuk egy részét egész hazánkban.palocok02_palocmuzeum.JPG

Fotó: palócmuzeum.hu

Jellegzetességeik közé tartozik az ízes palóc tájszólás, valamint az egyedi és gyönyörű díszítűsű öltözködésük is, amelyek közül számos viseleti csoportot (bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci, nagylóci) is meg lehet különböztetni úgy a nők, mint a férfiak terén. Étkezésük is külön jellegzetességet mutat, kevés helyen lehet annyi libát látni például, mint egy palóc faluban, amiket nem eladásra, hanem saját maguknak neveltek. 

A palóc családok nagyon patriarchálisak voltak, így igazi nagy család, több gerenráció is lakott egy fedél alatt, a munkát pedig mindig jól beosztották, senki nem maradhatott tétlen. palocok05_holloko.JPG

Fotó: holloko.hu

Sokan a mai napig is hisznek az ősi hitvilági alakokokban, hiedelmekben és a babonákban, sok helyen a ma is tartanak ördög lagzit, mátkatált, kiszehordást, villőzést, májusfaállítás, és Luca-napot is..

Palócföld nógrádi részén a mai napig is számos olyan érdekességgel találkozhatunk, amelyek betekintést engednek e népcsoport történelmébe, hagyományaiba, öltözködésébe, palocok06_varsany_hu.JPG

Fotó: varsany.hu

Balassagyarmaton egy komplett Palóc múzeumot lehet megtekinteni, Rimócon baba- és főkötő múzeumot tekinthetnek meg azok, akik érdeklődnek ezek iránt, de Varsányban, Kozárdon, Szécsényben, Hollókőn, Bodonyban, Mátraderecskén, Pásztón, Terényben, Bujákon és Kazáron is számos emléket őriznek a helyiek. Horpácson tekinthető meg a szintén palóc gyökerekkel rendelkező Mikszáth Kálmán emlékmúzeum is, Herencsény határában pedig egy 12 méter magas kereszt vigyázza a Palócokat, ami szintén különlegességnek számít.

Azoknak akik szeretnének többet is megtudni a Palócokról, azoknak szívesen ajánljuk a Palóc Út oldalt, ahol számos nagyon érdekes információval lehetnek gazdagabbak ezekről az nagyon kedves, érdekes és nagy hagyományokkal rendelkező emberekről.

Kiemelt kép: infonograd

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!