97 éve kapott városi rangot Salgótarján

salgotarjan916.jpgEgy honfoglaláskori törzsről és egy várról kapta nevét a Nógrád megyei székhely, amely aranykorát a bányászat fellendülésekor élte.

Idén lesz 97 éve, hogy Salgótarjánt várossá nyilvánították, amelyet január 25 és 27 között több programmal is megünnepelnek majd a megyeszékhelyen.salgotarjan915.jpg

A város a Tarján nevű honfoglaló család és a Salgó összevonásából kapta a nevét, történetét pedig egészen a honfoglalásig lehet visszavezetni. A 10. század első évtizedében a Tarján nevű törzs birtokolta, utána viszont jobbára csak mint jelentéktelen hűbérbirtok került egyik gazdától a másikig, és elválaszhatatlan volt a történelme a középkorban Salgó várától.

A török hódoltság alatt nem kerülhette el a hely sem, hogy az új hódítók hűbérbírtoka legyen, s Fülek várának 1682-es ostroma után a település teljesen elnéptelenedett egy egész évtizedre. A népesség csak lassan növekedett a visszavándorlások következtében, s ahogy a törökök előtt, ezúttal is jobbára nemesi birtok volt. Az itt élőknek bizony nem egy elemi csapással meg kellett küzdeniük a.A XIX. században.1821-ben tűzvész, 1840-ben, 1870-ben és 1873-ban is árvizek sújtották, mígnem egy szerencsés véletlen folytán kitörhetett addigi szürkeségéből.salgotarjan913.jpg

Fotó: Salgotarján régen és most Facebook

Hyeronimus Morsbrugger bécsi vállalkozó Weber Alajos mérnökkel szén után kutatott a falu közelében, amely sikerrel járt, 1850-ben barnakőszenet fedeztek fel a falu közelében, ami alapját képezte a gyors népesség és terület növekedésnek a térségben. Az 1860-as évek végén Salgótarjáni Kőszénbánya R.T jött létre, majd 1881-ben két cég egyesülésével egy akkori cégóriás a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.T. Ezt követte a vasút 1867-ben, majd a község városi rang 1922-ben. 

A háború ugyan nagy pusztítást okozott a városban, ám hamar helyreállt a rend, oly annyira, hogy 1950-ben az addigi Balassagyarmat helyett Salgótarján lett Nógrád megye székhelye. A népességszáma és területe is szépen gyarapodott, 1950-ben Baglyasalja községet, 1961-ben Zagyvapálfalvát, 1973-ban Zagyvarónát, 1977-ben pedig Somoskő és Somoskőújfalu községeket csatolták Salgótarjánhoz.salgotarjan914.jpeg

Fotó: uvegvaros.hu

A város aranykora egészen az 1970-es évekig kitartott, amikor is úgy megszűnt a bányászat, mondván kimerülnek a széntelepek, és gazdaságtalanná vált a kitermelés. Ez nagy csapás volt a városra nézve, hiszen fő profilja és bevételi forrása a szén volt, ennek hiányában pedig szépen lassan elhalt Salgótarján ipara, különösképpen a rendszerváltást követően. 

Az 1994-ben megyei jogú város rangot kapott Salgótarján helyzete bár ma sem egyszerű, mégis, ha szép lassan is, de fejlődésnek indul a megyeszékhely, s remélhetőleg nem csak az iparnak de a turizmusnak is köszönhetően ki tud törni a szénbányászat megszűnése okozta nehéz helyzetből.salgotarjan912.jpg

Fotó: Hizsnyai Sándor Facebook

Erre pedig van is esély, mert bár sokan ipari városként tekintenek Salgótarjánra, azt talán még nem elegen tudják, hogy ez a város páratlanul szép környezetben fekszik, s természeti látványosságok egész sora várja azt, hogy az ország számos pontjáról felfedezzék őket! Mert aki egyszer eljön, az felejthetetlen élményekkel gazdagodva távozik innen!

És ez lehet az, ami az új húzóágazat lehet Nógrád megye székhelyének jövőbeni életében!

Idén tehát 97 éves várossá lesz Salgótarján, amely az alábbi programokkal ünnepli ezt január végén!salgotarjan911.jpg

Fotó: salgotarjan.hu

Kimelet kép: Vasas Ádám (Facebook)

Ha tetszik a cikk, kövess minket a Facebookon is!