150 körül - Ptolemaiosz művében megemlíti a későbbi megye területén található első név szerinti települést, Füleket. Jelentése a kelta „rejtekhely, mentsvár”. (Nmt I. 11. p.)II. század - Kialakulnak a megye területén átvezető, Pannóniát a Tisza-vidékkel összekapcsoló kereskedelmi utak. (Nmt I. 11. p.)173-A Garam és az Ipoly alsó folyásánál, illetve a későbbi Diósjenői-tónál Marcus Aurelius római császár vezette hadjáratban, a római légiók megütköztek a markoman és kvád törzsekkel. (Nmt I. 11. p.)803-899- A bolgár állam hatókörében tartozott a későbbi megye területe. A Duna-kanyar vidékén találkozó kereskedelmi utak ellenőrzésére, az észak-déli só-kereskedelem, valamint a kelet-nyugati vasérc-kereskedelem védelmére kialakított részfejedelemség, dukátus területén – a későbbi településnevek alapján: Bercel, Nándor – több törzset telepítettek le, illetve Nógrád földvárát is ekkor építhették. (Nmt I. 16. p.)890-es évek- A honfoglalás időszakában Zalán volt a fejedelme a dukátusnak.  (Nmt I. 14. p.)892-903- A honfoglaló törzsek megszállták a megye területét. (Nmt I. 16. p.)X. század vége- Hont és Pázmány lovagok nagykiterjedésű birtokokat kaptak a gyepük [határvédelmet szolgáló lakatlan területek] területén, melyhez későbbi nógrádi területek is tartoztak. (Nmt I. 21. p.)1042 közepe- III. Henrik német császár előbb Péter, majd Endre trónigényét támogatva Aba Sámuellel szemben seregeivel a Garamig jutott. Az Ipoly-vidék, így Nógrád nemzetségeinek jelentős része Aba Sámueltől elpártolva, Endre mellé állt. (Nmt I. 27. p.)1046 után- A Péter pártján álló Szolnok nemzetség Szandától Hatvanig terjedő birtokát nagyrészt az Aba és a Kökényes-Radnót nemzetség tagjai szerezték meg, Bágyon kivételével. (Nmt I. 28. p.)1055- A Tihanyi Alapítólevél megerősítésében részt vett a megyében birtokos Zách nádorispán is. (Nmt I. 28. p.)1104- Kálmán király, öccse, Álmos összeesküvési tervei miatt megszüntette a dukátus [hercegség] rendszerét, így Nógrád területén is újra teljes egészében a király hatalma érvényesült.1108-1111- Nógrád megye első, név szerint ismert ispánja Szlaviz (Slaviz), aki Kálmán király dalmáciai hadjárataiban is részt vett. Feltételezhetően 1104-től, a hercegség megszüntetésétől, nógrádi ispán. (Nmt I. 29. p.)1128- Hont-Pázmán nembeli Lampert ispán, I. László király nővérének férje Losoncon Boldogasszony tiszteletére templomot építtetett. (Nmt I. 29. p.)1156- Nógrád megye ispánja Ders (Dirs). (Nmt I. 22. p.)1179 előtt- Kökényes-Radnót nembeli Mendinus székesfehérvári prépost Garábon Szent Hubertről elnevezett premontrei prépostságot alapított, ahová a lotharingiai Valroi-ból való szerzeteseket telepített le. (Nmt I. 55. p.)1180-as évek- A Jeruzsálemi Szent János lovagrend tulajdonába kerül Szirák, Szomolya és Tolmács, ahol rendházakat is építettek. (Nmt I. 34. p.; 56. p.)1184- Nógrád megye ispánja Kacsics nembeli Folkus. (Nmt I. 22. p.)1213- A Gertrúd királyné elleni merényletben szerepet játszott Kacsics nembeli Simon és Mihály a megye birtokosai közül. (Nmt I. 33. p.)1219- Nógrád megye ispánja László, udvarbírája Ambrus. (Nmt I. 23. p.)1222- Nógrád megye ispánja Balozsaj (Bolosay). (Nmt I. 22. p.)1228- Kacsics nembeli Simon birtokaiból Losonc egy részét II. Endre Tomaj nembeli Dénes tárnokmesternek adományozta. (Nmt I. 33. p.)1229- Kacsics nembeli Simon Szécsény, Géc, Rimóc és Almás falvait, az ott lakó szabadosokkal együtt, Szák nembeli Pósának adományozta II. Endre. Simon lánya, Egizia a veszprémi apácáknál talált menedéket. (Nmt I. 33. p.)1230-as évek- A várbirtokok visszaszerzésével és a birtokjogi viták eldöntésével a király által kinevezett földbíróság (judices terrarum Neugradiensium) foglalkozott. (Nmt I. 34. p.)1241. március 17.- A tatár előcsapatok feldúlták Vác városát, és az oda menekülteket legyilkolták. (Nmt I. 40. p.)1241. április 11.- A muhi csatában részt vett nógrádi birtokosok: Dénes nádor, a Losonczi-Bánffy család őse (elesett), Rádony, a Madách család őse (a király kísérője menekülésében), Hont-Pázmány nembeli Szügyi Miklós és Makó ispán (külföldi követe), Detre zólyomi ispán, a Balassák őse, Máté fia Detre, a Bebek család őse, Pok nembeli Móric. (Nmt I. 40-41. p.) 1242 ősz- IV. Béla Nógrádban járt. (Nmt I. 58. p.)1244 tavasza- IV. Béla Nógrádban járt. (Nmt I. 58. p.)1246. január 10. - Kacsics nembeli Simon fia Folkus füleki várát és uradalmát IV. Béla Pok nembeli Móric főpohárnok mesternek adományozta, mert Folkus megölte rokonát, tarjáni Illés fia Mihályt. Halálbüntetését perdöntő párviadalra változtatta, majd börtönbüntetést szabott ki, végül azonban megkegyelmezett neki. Folkus bosszút állt vádlóin, feldúlta birtokaikat, amiért a király törvény elé idézte. Mivel nem jelent meg, elfogatta és halálra ítélte. Azonban a börtönből megszökött, és maga vetett véget életének. (Nmt I. 59. p.)1246- A Hont várához tartozó Gyarmat földet kivette IV. Béla a vár kötelékéből, és Detre fia Miklósnak, a Balassák ősének adta, cserében a liptói Újfalu és Palugya nevű birtokokért. (Nmt I. 60. p.)1247-1250 - IV. Béla Losonc környékén Tomaj nembeli Dénes és Miklós erdőből és szántóföldből álló 20 ekealjnyi [általában 120-150 hold közötti terület] területét királyi kezelésbe vette ezüstbánya nyitása miatt. A tulajdonosok a királynak járó nyolcadrész harmadát kapták, illetve a bánya kimerülése után visszaszáll rájuk a föld (1275-ben megtörtént). (Nmt I. 76. p.)1250- Pál, a király káplánja, eladta a Ludányban lévő négy, és a Halásziban lévő két ekealja földjét Detrének és fiának, Mikónak, valamint Mikó fia Bitérnek 20 márka ezüstért. (Nmt I. 60. p.)1252- IV. Béla bussai és ludányi földekért cserébe a Borsod megyei Valkazt adományozta, majd az elcserélt földeket Mikó zólyomi ispánnak adta. (Nmt I. 60. p.)1262 ősz- István ifjabb király megkapta a Nógrádtól Sárosig terjedő hercegségi területet, de Fülek vára királyi vár maradt. (Nmt I. 60. p.; 73. p.)1266- István ifjabb király a Berényben lakó Bertalan fia Kincsedet és Jóbot, a gróf Berényi család őseit, hűségükért kivette a nógrádi vár jobbágyai közül, és a nemes serviensek közé emelte őket. (Nmt I. 61. p.)1268- Első ízben említette egy oklevél „Nógrád vármegye nemeseinek összeségé”-t, amely a nemesi vármegye formálódását mutatja. (Nmt I. 77. p.)1270- II. István Sztregovai Tamást, a Poltári Soós család ősét nevezte ki a megye ispánjának. (Nmt I. 61. p.)1272-1273- Nógrád vármegye ispánja Fülöp váci püspök. (Nmt I. 78. p.)1274 után- IV. (Kun) László Nógrád várát és városát a váci püspökségnek adományozta. (Nmt I. 63. p.)1277- IV. (Kun) László az Alsó- és Felsőpetényben birtokos Csák nembeli Ugrint tárnokmesterré, Csete fia Aladárt nógrádi ispánná nevezte ki. (Nmt I. 62. p.)1280 - Az Aba nemzetség fellázadt IV. (Kun) László ellen Finta nádor mellőzése miatt. Héder nembeli István dunántúliakból álló seregével leverte a lázadást, és elfoglalta központjukat, a Nógrádhoz tartozó Gede várát. Azonban, amikor a király Csák Mátét nevezte ki nádorrá, ő is fellázadt. (Nmt I. 62. p.)1284. május 14.- Tamás váci püspök Vác városának kiváltságlevelet adományozott, mely szerint, ha valaki a király vagy a püspök engedélyével a városba költözik, és ott saját költségén házat épít, hat évig nem fizet földbérletet. A szabad emberek a városban háborgatás nélkül időzhetnek, a vásárokon vám nélkül adhatják el áruikat. Választhatnak plébánost és bírót, kiket azonban be kell mutatniuk a püspöknek. (Nmt I. 64. p.)1285. február - A tatárok támadása során elpusztult Nógrád megye déli része. (Nmt I. 62. p.)1292- Nógrád megye ispánja Kacsics nembeli Szécsényi Farkas (Folkus). (Nmt. I. 78. p.)1296- Nógrád megye ispánja Dráhi Tamás. (Nmt I. 78. p.)1298-1308- Nógrád megye ispánja Rátót nembeli Domonkos. (Nmt I. 78. p.)1307. október- Károly Róbert pesti koronázásán jelen volt Rátót nembeli Domokos a megye ispánja, László, Kakas, valamint Szügyi András. (Nmt I. 68. p.)1308. november 10.- A kékesi (Visegrád mellett) találkozón Károly Róbert és Csák Máté nádor között az egyik közvetítő Zách Felicián volt. (Nmt I. 68. p.)1310 folyamán- A Kacsics nembeliek közül Mihály, Péter, Lesták és Mikus átadták váraikat, Hollókőt, Baglyaskőt, Somoskőt és Sztrahorát (Nógrádsipek mellett) Csák Máténak, aki ezeket is felhasználta a király és hívei birtokai elleni katonai akcióihoz. (Nmt. I. 68. p.)1311. július- Csák Máté és hívei támadást indítottak az esztergomi érsek nógrádi birtokai ellen, melynek során feldúlták Borsosberényt, Ipolyszalkát, Szebelédet és Érsekvadkertet, utóbbi helyen hét embert megöltek. (Nmt I. 68. p.)1311 folyamán- Csák Máté parancsára Ibur fia István ostrom alá vette Buják várát, de Dénes fia Pál mester szétverte az ostromlókat. (Nmt I. 68. p.)- Csák Máté Csák János országbíró, Ecseg vára birtokosának segítségével el akarta fogni a királyt, de az összeesküvés kitudódott. (Nmt I. 68. p.)1312. június 15.- A rozgonyi csatában a király ellen harcolt Kacsics nembeli Dénes, Kacsics nembeli Lesták, Mikus és Jákó, Balassa Demeter, Varsányi István, András és Péter. A király seregében harcolt Kacsics nembeli Szécsényi Tamás, Homokterenyei Péter és György. (Nmt I. 68. p.)1312 folyamán- Rátót nembeli Domonkost királynéi tárnokmesterré nevezték ki. (Nmt I. 78. p.)1315- Rátót nembeli Domonkost nádorrá nevezték ki. (Nmt I. 78. p.)1322- Kökényes-Radnót nembeli Radnót végrendeletileg Kacsics nembeli Simonra, a Palásti Radó család ősére hagyta a kökényesi monostor kegyúri jogát. (Nmt I. 84. p.)1326-1331- Balog nembeli Szécsi Péter a király szandai várnagya, Nógrád megye ispánja. Alispánja 1327-ben Tarjáni Rénold. (Nmt I. 79. p.)1327-ig- Csák Máté híveinek elkobzott birtokait nagyrészt Szécsényi Tamás kapta meg. Így a Kacsics nembeli Péter fiai várait, a Varsányiak, Pilinyiek, Dráhi Tamás fiainak, Aba nembelieknek, Varbóiaknak birtokait. (Nmt I. 69. p.)1330. április 17.- Zách Felicián királyi család elleni merénylete után a Záchok birtokainak nagy részét Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia János mester, a királyné asztalnoka kapta, aki leszúrta Feliciánt. (Nmt I. 70. p.)1330 folyamán- A havasalföldi hadjárat során Szécsi Dezső önfeláldozása mentette meg Károly Róbertet. (Nmt I. 69. p.) 1332. március 9.- Szécsényi Tamás engedélyt kapott XXII. János pápától Szécsényben ferences rendi kolostor létesítésére legalább 12 szerzetes számára. (Nmt I. 84. p.)1333-1335- Csór Tamás nógrádi birtokos több diplomáciai szolgálatot teljesített. (Nmt I. 69. p.)1334- Szécsényi Tamás Szécsény és Gyöngyös részére városi rangot kért, és kapott a királytól. (Nmt I. 73. p.)1339-1342- Nógrád megye ispánja Szécsényi Tamás. Alispánja Péter fia István. (Nmt I. 79. p.)1343. október- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)- Szécsi Miklós lett a megye ispánja, aki Nőtincsen és Uzsán rendelkezett birtokkal. Alispánja 1345-ig Nemes János. (Nmt I. 79. p.)1344- Verebi György deák elzálogosította Bárkányban lévő birtokrészét, hogy fiát, Pétert taníthassa. (Verebi Péter később erdélyi alvajda lett.) (Nmt I. 87. p.)1345. nyár- I. Lajos a Kázmér lengyel király segítségére küldött segélyhad parancsnokának Szécsi Miklós nógrádi ispánt nevezte ki, aki felmentette a cseh ostromzár alól Krakkót. (Nmt I. 70. p.)1345 körül- Szécsényi Tamás második felesége Auswitzi Anna, a királyné rokona lett. (Nmt I. 79. p.)1346- Nógrád megye ispánja Szécsényi Kónya Miklós, alispánja Csetneki Péter. (Nmt I. 80. p.)1349. július- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)1350-1352- I. Lajos hadjárataiban a király mellett voltak a nógrádi birtokosok közül Szécsényi Tamás fia Kónya, Szécsi Miklós, Gilétfi Miklós nádor fia János, Rátót nembeli Lesták. (Nmt I. 70. p.)1351. június- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)1353. október- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)1355- Gilétfi Miklós nádor fia János a megye ispánja, amely tisztséget még 1384-ben is betöltötte. (Nmt. I. 94. p.)1356- Fülek bírái civitasnak, azaz fallal kerített városnak nevezték a települést. (Nmt I. 73. p.)1357. június- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)1369. augusztus- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)1372. június- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)1381. május- Nádori közgyűlést tartottak a megyében. (Nmt I. 82. p.)1386. április- Mária királynő engedélyezte Losonczi Istvánnak, hogy Gácson várat építsen. (Nmt I. 89. p.)1388. július- Nádori közgyűlést tartottak Gyarmat mellett Laczkfi István nádor jelenlétében. (Nmt I. 82. p.)1391-1396- Nógrád megye ispánja Pásztói János, Domonkos nádor fia. (Nmt I. 94. p.)1395- Ilsvai Lesták nádor, a salgói uradalom birtokosa, sikertelen hadjárat során török fogságba esett. (Nmt I. 89. p.)1398- Zsigmond király Verebi Péter mester, lippai sókamarai ispán kérésére, Verebre (Mátraverebély) országos vásári jogot adományozott az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napi búcsújárással egybekötve. (Nmt. I. 91. p.)1400- Nógrád megye alispánjai Balassa Miklós és Keszi László mester. (Nmt I. 94. p.)

 1401. április 28.- A budai palotában Zsigmond királyt fogságba ejtő urak szószólója a nógrádi Szécsényi Simon volt. A király környezetéből egyedül a szintén Nógrádban is birtokos Tari Lőrinc szállt szembe velük. (Nmt I. 90. p.)1403. június 29.- A Zsigmonddal szemben ellenkirályként fellépő Nápolyi László egyik legfőbb támogatója Verebi Péter volt, aki III. Károly nápolyi királytól adománylevelet kapott. (Nmt I. 90. p.)1405. május- Garai Miklós jelenlétében Nógrád és Hont megye részére nádori gyűlést tartottak, amelyen Businczi György a vámokat a megyében felülvizsgáló királyi biztos is beszámolt. Ismertette vizsgálata alapján a jogos és jogtalan vámszedőhelyeket. (Nmt I. 91. p.)1408- A Zsigmond király által alapított Sárkány-rend első tagjai között voltak Nógrádból Szécsi Miklós tárnokmester, Szécsényi Simon főajtónálló, Lévai Cseh Péter, Balassa László. (Nmt I. 94. p.) 1416- A megye ispánja Ilsvai (Salgói) György. (Nmt. I. 94. p.)1421-1423- A megye ispánja Szendi Mihály. (Nmt. I. 94. p.)1425- Nógrád megye alispánjai Rédei Szandrin és Csabai Tamás. (Nmt I. 94. p.)1431- Nógrád megye alispánjai Csabai György és Balázstői Nagy Pál. (Nmt I. 94. p.)1433- A megye ispánja Szécsényi László. (Nmt. I. 94. p.)1434-1437- A megye, valamint Hont és Gömör megyék ispánja Aranyi István, a Karancsberény mellett birtokos jogtudós, királyi jogügyi igazgató. Valószínűleg Zsigmond törvényeinek megfogalmazásában is aktívan közreműködött. (Nmt. I. 94. p.; 111. p.)1436- Megszűnt a garábi prépostság, javait a sági prépostsághoz csatolták. (Nmt. I. 125. p.)1437- A Garai János megmérgezésében halálra ítélt, de Velencébe menekült Salgai Miklós végrendeletében minden birtokát unokatestvérére, Szécsényi László nógrádi ispánra hagyta. Mikor Szécsényi László azt tapasztalta, hogy őseinek számos birtokát Salgai Miklóstól a király elkobozta hűtlenség címén, Zömléni Gábor deákkal oklevelet íratott Zsigmond titkos pecsétje alatt, hogy az elkobzott birtokok a legközelebbi rokonokra szállnak, nem a kincstárra. Az ügy kiderült, de nem ez volt az egyetlen, mivel a főurak jelentős része érintett volt valamilyen hamisításban, ezért végeredményben hitelesnek ismerték el a hamisított okleveleket is. (Nmt I. 119. p.)   1439. június- I. (Habsburg) Albert király Fülek és Szanda várát feleségének, Erzsébetnek adományozta, Buják várát pedig Báthory Istvánnak. (Nmt I. 95. p.)1440- A megye ispánja Trájai Vitéz András. (Nmt I. 94. p.)1440. augusztus 2.- I. Ulászló király az addig királynéi birtok Szanda várát felerészben Rozgonyi Simon egri püspöknek, felerészben pedig Kompolti Pálnak adományozta. (Nmt I. 96. p.)1440. november- Huszita csapatok jelentek meg a megye területén Erzsébet királyné birtokainak védelmében, de Szécsény mellett szétverték őket, és vezérük, Velkó is elesett. (Nmt I. 96. p.)1441. október 9.- A szécsényi fegyverszünetben Szécsényi László Nógrád és Hont ispánja megegyezett a huszita Schellendorfer Haskó zólyomi ispánnal és Körmöcbánya kapitányával, hogy az okozott károkat kölcsönösen megtérítik, és lemondanak az ellenségeskedésekről. (Nmt I. 96. p.)1442. szeptember 17.- Megújították a fegyverszünetet Hollókő várában bő fél évre a korábbi feltételek alapján, de már Giskra a husziták részéről az aláíró. (Nmt I. 97. p.)1442. december- Erzsébet királyné halála után Giskra zsoldosai a megye területén több települést elfoglaltak. (Nmt I. 97. p.)1444- Nógrád megye alispánjai Rédei Szandrin és Marczali Albert. (Nmt I. 96. p.) 1447- Nógrád megye alispánjai Dályói Mihály és Pető Pál. (Nmt I. 96. p.)1448- Nógrád megye alispánjai Legéndi Ágoston és Pilinyi Péter. (Nmt I. 96. p.)1451. augusztus- Kiújultak a husziták támadásai, melyek megfékezésére Hunyadi János haddal vonult ellenük Ipolyság – Balassagyarmaton át a Losonc melletti Királydombon megerősített volt kolostor bevételére, melyet 500 huszita védett. Giskra közben Gács várát is elfoglalta.1451. szeptember 7.- A losonci Királydombon lévő erőd felmentésére érkező huszita sereggel Hunyadi János harcba bocsátkozott, azonban néhány főúr seregével elvonult, így vereséget szenvedett. Elesett Szanda várának birtokosa, Kompolti János, az egri püspök Hédervári László pedig fogságba került. A Hunyadi elleni összeesküvést a halálosan megsebesült Bebek János leplezte le. (Nmt I. 98. p.)1452- Hunyadi János seregével rövid ideig januárban és júliusban is Szécsényben tartózkodott Giskra féken tartása céljából. (Nmt I. 98. p.)1453- V. László király megerősítette Giskrát felvidéki főkapitányi tisztében, ezért Hunyadi János nem folytatta ellene a harcot. (Nmt I. 98. p.)- A vranai perjel a Mohorai Widffy családnak adományozza a Szent János lovagrend 1443-ban megszűnt sziráki rendházának javadalmait, melyeket addig ők gondoztak. (Nmt I. 125. p.)1460- Mátyás király hadat indított a husziták, illetve a huszitákat zsoldosként használó hatalmaskodó urak ellen. Ennek során a Heves megyei Pata vár elfoglalása után visszafoglalták Zagyvafő, Salgó, Fülek, Gede és Gács várait, ahová királyi őrségeket helyeztek el. (Nmt I. 99. p.)1461- Mátyás királyt Országh Mihály nádor Szécsényben vendégül látta. (Nmt I. 96. p.)1462- Nógrád megye alispánja Baloghy Szandrin, Mulyadi Dénes, Legéndi Ágoston, Legéndi Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1466- A tíz éve lakatlan szécsényi ferences rendház működtetését a ferencesek szigorúbb, obszerváns ága kapta meg. (Nmt I. 125. p.)1466-1467- Nógrád megye alispánja Mulyadi Szalatiel és Dályói Mihály. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1468- A kitört cseh háborúban részt vevő Madách László és Jánosi Gáspár elfogták Podjebrád György cseh király fiát, Viktorint. Ezért birtokadományban részesültek. (Nmt I. 101. p.)1469- Nógrád megye alispánja Dályói Mihály, Ludányi Nagy Pál és Petőfalvi Pető Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1471- A Vitéz János-féle összeesküvésben, a megyében birtokos főurak közül Rozgonyi Rajnáld és a Perényiek támogatták Kázmér lengyel királyfi trónigényét. A Hatvanig eljutó trónkövetelő azonban nem vette fel a harcot Mátyás seregével, hanem kivonult az országból, Perényi István pedig Fülek várába zárkózott, majd hűséget fogadott a királynak az ostromló sereg megjelenésekor. (Nmt I. 101. p.)1472- A megye első, név szerint ismert jegyzője, „nótáriusa”, Huszthy György mester. (Nmt I. 117. p.)1472-1476- Szanda várának birtokosa, Beckensloer János egri püspök, majd esztergomi érsek, aki az esztergomi egyház értékes kincseivel és 300 ezer arannyal Frigyes császárhoz szökött. A birtokok elkobzása után a várat és uradalmat a Báthoryak kapták meg. (Nmt I. 101. p.)1473- Nógrád megye alispánja Dályói Mihály és Libercsei László. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1475- Nógrád megye alispánja Balassa Zsigmond. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1477- Nógrád megye alispánja Balassa Zsigmond és Pető Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1479- Nógrád megye alispánja Legéndi Bertalan, illetve Pető Pál. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1482- Nógrád megye alispánja Pető Pál és Kerecsényi Zalai Demeter. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1483- Fülek várát, ahonnan Perényi István hosszasan fosztogatta a környéket, Mátyás serege elfoglalta. Kapitánya Ráskai Balázs budai várnagy lett. (Nmt I. 101. p.)1483-1485- Nógrád megye alispánja Pető Pál, Kerecsényi Zalai Demeter és Geregyei Liptai János. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1486- Nógrád megye alispánja Mohorai Bak Balázs. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)- Widffy Ambrus, a megye 1488-ig alispánja nyomtatásban, saját költségén kiadta az az évi törvényeket. (Nmt I. 112. p.)1492- A Petényt, Gutát, Szirákot, Alsópencet, Szentét, Csesztvét, Horpácsot, Selypet, Felsőbercelt, Szobot, (Ipoly)Vecét és Százdot birtokló Szobi Mihály kölcsönös örökösödési szerződést kötött Werbőczi Istvánnal. (Nmt I. 105. p.)1493- Nógrád megye alispánja Pilinyi Pál és Csői Zsigmond. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1494-1496- Nógrád megye alispánja Pilinyi Pál és Legéndi Bertalan. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1495- A megyei összeírásban 362 település szerepelt. (Nmt I. 140. p.)1500-as évek eleje- A megye lakossága kb. 64-65 ezer főre tehető, melyből 4% körüli a nemesség aránya. (Nmt I. 108. p.)1502-1503- Nógrád megye alispánja Kalondai György és Cseri Antal. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1503-1506- Nógrád megye alispánja Egyházasnényei Mocskos György. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1504- Az országgyűlés végén a törvények királyi szentesítésére Pestről Budára csónakkal átkelő nógrádi követek viharba kerültek, melynek során vízbe fulladt Kalondai György és Widffy Ambrus. (Nmt I. 115. p.) 1505. szeptember- A Rákos mezején megnyílt országgyűlésre a Szapolyai János érdekeit támogató vármegyék zsoldosokat fogadtak. Nógrád 60 zsoldost küldött a megyét képviselő Sághi Balázs, Szánthai Osvát, Terjéni Radnót Gergely, Nempti Kartalin Zsigmond, valamint a megyében birtokos főurak, Ráskai Balázs főtárnokmester, Balassa Ferenc, Országh Mihály, Rozgonyi István, Losonczi Zsigmond, Szobi Mihály és Werbőczi István támogatására. Itt születtek meg a nemzeti királyságot követelő rákosi végzések. (Nmt I. 104. p.) 1505-1508- Név szerint ismert járási szolgabírók voltak Madách István, Mucsinyi János, Szécsényi Benedek, a negyedik járásnak pedig Berczely András, majd Bay Zsigmond. (Nmt I. 117. p.)1508-1512- Nógrád megye alispánja Szántai Osvát. (Nmt I. 375. p. 22. jegyzet)1510-es évek- A megyében királyi mezőváros Nagyoroszi, egyházi fennhatóságú Vác, Nógrád, Érsekvadkert, Dejtár, Patak, Hugyag, és földesúri birtokon lévő Gyarmat, Szécsény, Losonc, Fülek, Szanda. (Nmt I. 110. p.)1512-1526- Nógrád megye főispánja Balassa Ferenc. (Nmt I. 148. p.)1514. április- Nógrád megyében kihirdetik a török elleni keresztes háborúra toborzó pápai bullát. Valószínűleg két helyszínt jelöltek meg. Az Ipoly völgyéből a pesti tábort, a megye többi részéből pedig Pásztót. (Nmt I. 108. p.) 1514. június 16.- A szentlőrinci pusztán (Hatvan mellett) Nógrád, Hont, Pest és Heves vármegyék nemessége gyűlést tartott, valószínűleg a Pásztó mellett gyülekező keresztes parasztsereg szétverése után, és levélben hívták fel a felvidéki vármegyéket az ilyen mozgalmak elfojtására. (Nmt I. 108. p.)1520- A megye alispánja Szentiványi Tárnok Osvát, Tarcsai László, Poltári Soós Tamás. (Nmt I. 148. p.) 1525. június- Hatvan és Lőrinci közötti mezőn, deszkakerítéssel körülvett nógrádi területen tartottak országgyűlést, melyen közel 14000 fegyveres nemes jelent meg. A király szállása Hatvanban volt. A köznemesi felháborodás miatt beleegyezett Werbőczi István nádorrá választásába. (Nmt I. 110. p.) 1526. augusztus 29.- A mohácsi csatában a nógrádiak közül elesett Balassa Ferenc főispán és Rátkai László, megmenekült Ráskai Gáspár, és Szanda birtokosa, Báthory István nádor. Több nógrádi részvevőről nem szólnak források. (Nmt I. 110-111. p.)1526-1530- A megye főispánja Ráskai Gáspár. (Nmt I. 148. p.)1530-1538- A megye főispánja Ráskai Balázs. (Nmt I. 148. p.)1532- A megye alispánja 1535-ig Poltári Soós Tamás és Szügyi Orbonás György. (Nmt I. 148. p.)1538-1540- A megye főispánja Werbőczi István, alispánja Poltári Soós Tamás. (Nmt I. 148. p.)1540-1542- A megye főispánja Ráskai István. (Nmt I. 148. p.)1541. nyár- Petrovics Péter, Szapolyai János fia, János Zsigmond egyik gyámja, elfoglalta a Ferdinánd-pártiaktól Vácot, amely ezután a török nógrádi hadjáratainak kiinduló pontja lett. (Nmt I. 133. p.)1543-1552- A megye főispánja Losonczi István. (Nmt I. 149. p.)1544. tavasz- Nógrád várát Mehmed budai basa és Hasszán esztergomi bég csapatai elfoglalták. (Nmt I. 133. p.)1545- Szanda várát elfoglalta a török. (Nmt I. 133. p.)- A megye alispánja Dályói Borsai Miklós. (Nmt I. 149. p.)1546- Az országgyűlés elrendelte a Léva – Ipolyság – Drégely – Gyarmat – Szécsény – Buják - Pásztó védelmi vonal megerősítését, és új erődítésekkel bővítését. (Nmt I. 135. p.)1548- Derencsényi Farkas megerősítette Salgó várát, Bebek Ferenc pedig Fülek várát és városát. (Nmt I. 135. p.)- A megye alispánja Pilinyi Bálint. (Nmt I. 149. p.)1549- Országh Kristóf megerősítette Hollókő várát és Tar erődítményét. (Nmt I. 135. p.)1550. augusztus 10.- Hollókő vára alatt volt Balassa János, Bebek György, Losonczy István és Zay Ferenc jelenlétében, a Tinódi Lantos Sebestyén által is megénekelt párviadal Kapitány György és Hubiár aga között. (Nmt I. 145. p.)1550- A megye alispánja Libercsei Péter. (Nmt I. 149. p.)1551. augusztus- Horváth Bertalan gyarmati kapitány, egy szökevény török által megmutatott úton behatolt Szanda várába, az őrségből kb. 100 törököt levágott, feldúlta a várat, majd veszteség nélkül visszatért Gyarmatra. (Nmt I. 136. p.) 1552. július 9.- A Szondi György által védett Drégely várát a török négynapos ostrom után elfoglalta. (Nmt. I. 136. p.)1552. július- Drégely eleste hírére Ipolyság, Gyarmat és Szécsény várát is harc nélkül feladta őrségük. Ellenállást Balassa Zsigmond bussai toronyerődjének védői tanúsítottak egy ideig Tercsi Mihály vezetésével, de néhány nap után ellehetetlenült a helyzetük, és feladták az erődöt. Hollókőt ostrom nélkül átadták a töröknek, Buják őrsége pedig ötnapi ostrom után próbált kiszökni a várból, sikertelenül. (Nmt I. 137. p.)1552. augusztus- A Léva ellen vonuló Ali basával szemben Teufel Rézmán tábornok Palástnál csatát vesztett, melynek hírére a Fülek mellett táborozó, török ellen gyülekező felvidéki nemesi sereg feloszlott. (Nmt I. 138. p.)- A harcok során elpusztult az ipolysági premontrei konvent. (Nmt I. 150. p.)1552-1567- A megye főispánja Guthi Országh Kristóf. (Nmt I. 149. p.)   1554. eleje- A török hadjárat előtt készült megyei összeírásban 318 község szerepelt. Megállapították, hogy a megye déli területének falvai behódoltak a töröknek, valamint több mint 30 település elnéptelenedett. (Nmt I. 140. p.)1554. szeptember 4.- Bebek Ferenc megerősített füleki várát Kara Hamza szécsényi és Ali hatvani bég, árulás következtében, elfoglalta. (Nmt I. 138. p.)1554. szeptember- Derencsényi Farkas salgói várát a csekély számú őrség feladta. (Nmt I. 138. p.)1557- A megye alispánja Madách György, jegyzője Berényi András. (Nmt I. 149. p.; 151. p.)1559. március- Szokoli Musztafát füleki szandzsák béggé nevezték ki. Ezután kezdte Füleken, Szécsényben és Nógrádon dzsámi, fürdő és karavánszeráj építését, melyet még budai basa (1566-1578) korában is folytatott. (Nmt I. 155. p.)1568-1577- A megye főispánja Gyarmati Balassa András. (Nmt I. 149. p.)1569- A nógrádi várak török őrsége, akik zsoldot kaptak: Fülek 252, Szécsény 229, Nógrád 208, Salgó 38, Szanda 31, Buják 30, Hollókő 22 fő. Ezen túl a várak környékén éltek hűbérbirtokkal rendelkező szpáhik, és egyéb fegyverrel rendelkező török elemek is. (Nmt I. 144. p.)1575- A megye közigazgatás székhelye Zólyom megye lett. (Nmt I. 150. p.)1577-1584- A megye alispánja id. Poltári Soós János. (Nmt I. 149. p.)1578- Somoskő vára alatt Sibrik György párviadalban két törököt megölt. (Nmt I. 145. p.)1581- Barbarits Horvát György párviadalban legyőzte a szécsényi béget. (Nmt I. 145. p.) 1583. augusztus- Zólyom várában Nógrád megye közgyűlésén Balassa Bálint és Balassa András megosztoztak a gyarmati uradalmon. (Nmt I. 153. p.)1586- A megye alispánja Berényi Boldizsár. (Nmt I. 149. p.)1589- A megye jegyzője Ruttkai János. (Nmt I. 151. p.)1591-1593- A megye alispánja ifj. Poltári Soós János, jegyzője Lépes István. (Nmt I. 149. p.; 151. p.)1592-1621- A megye főispánja Gimesi Forgách Zsigmond. (Nmt I. 149. p.)1593. szeptember 6.- A nógrádi nemességet a török elleni háborúban való részvételre szólította fel Pálffy Miklós generális. (Hön 623.) 1593. november 9.- A Rimaszombat melletti Szabadka felszabadítása után Tieffenbach Kristóf kassai főkapitány csapatai körülzárták Fülek várát. (Nmt I. 157. p.)1593. november 11.- A Karancsberény melletti Romhány pusztánál szétverték a Fülek felmentésére Hatvanból és Budáról érkező török sereget. (Nmt I. 157. p.)1593. november 27.- A törökök Füleket szabad elvonulás fejében feladták. A várból Hatvan felé családdal kivonulók száma 2405 fő volt. (Nmt I. 158. p.)1593. december- Néhány nap leforgása alatt hol feladás, hol kisebb ostrom során magyar kézre került Divény, Kékkő, Szécsény, Hollókő, Buják. A Pálffy Miklós érsekújvári főkapitány által vezetett sereg Duna felé vonulása hírére a törökök kiürítették Drégelypalánkot, (Ipoly)Hídvéget és Szanda várát is. (Nmt I. 158. p.)1594. február 27.- Pálffy Miklós csapatai körülzárták, majd elfoglalták Nógrád várát. (Nmt I. 158. p.)1594. március- Mátyás főherceg Nógrád várának kapitányává Révay Andrást nevezte ki, és a várba 300 katonát helyezett el. A családdal együtt 610 fő török szabadon elvonulhatott Vácra. (Nmt I. 159. p.)1594- A megyei közigazgatás visszatért Nógrád területére. (Nmt I. 160. p.)1596. június 25.- Vác vára felszabadult a török alól. (Hön 457.)1596-1599- Nógrád vármegye jegyzője Strucz Ferenc. (Nmt I. 204. p.)1597. április- Érsekvadkertet tatár segédcsapatok dúlták és gyújtották fel, elhurcolva onnan embereket. (Nmt I. 159. p.) 1598- A megye végrehajtotta Mátyás főherceg utasítását az utak rendbe tételére, az élelmiszerszállítások és a katonaság mozgásának megkönnyebbítése céljából. (Nmt I. 160. p.)- Megváltoztatták az adószámítást, és a porta helyett a füstpénzt vezették be. Ennek alapján a megyében 1635 adóköteles jobbágy-háztartást írtak össze. (Nmt I. 161. p.)

 1601- Forgách Zsigmond lett a szécsényi várkapitány, amelybe 1602. januárjában iktatták be. (Nmt I. 177. p.)1602. január 26.- A megyei közgyűlés a „parasztvármegyét” feljogosította a kóborló és fosztogató katonaság elleni fellépésre, de kikötötték, hogy nem szabad minden jelentéktelen ügyben fegyverbe szólítani a lakosságot. (Nmt I. 161. p.)1604. december - A császári kamara által Basta György generálisnak Füleken át Kassára küldött 200-250 ezer forint pénzt Bocskai István lovasai Videfalvánál elfogták, és a kísérő katonákat (Ipoly)Galsáig üldözték. (Nmt I. 163. p.)1604- Balassa Zsigmond visszakapta Kékkő várát, melynek kapitánya is lett. (1609 és 1612 között újjáépítette a várat.) (Nmt I. 178. p.)1605. tavasz- Bocskai István csapatai Rhédey Ferenc, Bosnyák Tamás, Czobor Mihály és Dengeleghy Mihály vezetésével elfoglalták a megye várait. (Nmt I. 163. p.)- Bocskai István Nógrád megye főispánjává Kékedy Györgyöt nevezte ki. (Nmt I. 163. p.)1610- A nógrádi, kis-honti, gömöri és borsodi parasztvármegyék vezetői szervezkedtek a megyei nemesek ellen. A kis-honti Rahóra való Varga Benedeket küldték Miskolczi Nagy János hajdúkapitányhoz Miskolcra, hogy a hajdúk támogassák őket, vagy ha nem, akkor maradjanak semlegesek. A hajdúkapitány Forgách Zsigmond nógrádi főispán diósgyőri tiszttartóinak adta át a levelet, akik értesítették urukat a készülő eseményekről, amelyet így elfojtottak. (Nmt I. 165. p.) 1615- A török biztatására Bethlen Gábor ellen Homonnay György, és a Nógrádban birtokos Balassa Zsigmond lépett fel fejedelemjelöltként. Mivel az ügy kitudódott, Balassa Zsigmond Lengyelországba akart menekülni a perbe fogás elől. (Nmt I. 167. p.)1616. január 8.- Tieffenbach Kristóf érsekújvári főkapitány körbezárta Kékkőt, elfogta Balassa Zsigmondot, és az érsekújvári börtönbe vitette, ahonnan csak 1619-ben szabadult. (Nmt I. 167. p.) 1619. szeptember- Bethlen Gábor csapatai megszállták a megyét a protestánsok vallási szabadságának biztosítása érdekében. (Nmt I. 167. p.)1619-1622- A megye főispánja Balassa Zsigmond. (Nmt I. 167. p.)1620. április 10.- Forgách Zsigmond nádor Gácson kiadott rendeletében engedélyezte a parasztvármegyéknek, hogy a garázdálkodókat üldözzék, és elfogásuk esetén ítélkezzenek felettük, akár meg is ölhessék őket. (A törökök 1617-ben és 1629-ben kiadott biztosító levelükkel az elfogott garázdálkodó törökök fölötti ítélkezést is engedélyezték.) (Nmt I. 179. p.)1620. augusztus- A besztercebányai országgyűlésen Bethlen Gábor a nógrádi birtokos Rimay Jánost bízta meg a törökkel való tárgyalásokkal, elsősorban Vác hovatartozásának kérdésében. (Nmt I. 167. p.)1620. november 4.- A budai basa háromnapi ostrom után elfoglalta Vácot. (Nmt I. 167. p.)1621. tavasz- Vác elvesztése miatt a nógrádi várak kapitányai Bethlentől visszatértek II. Ferdinánd támogatására. (Nmt I. 168. p.)1622. január- A nikolsburgi béke értelmében egész Nógrád megye II. Ferdinánd fennhatósága alá került. (Nmt I. 168. p.)1622. november 3.- Az ellenálló Losoncot Bethlen katonái felgyújtották, 130 lakost megöltek és háromezer forint sarcot vetettek ki. Ekkor pusztultak el a város kiváltságlevelei. (Nmt I. 168. p.)1622- Az 1609-ben újjáépített katolikus, majd lutheránus (evangélikus) losonci iskola gimnáziummal bővült. (Nmt I. 203. p.)1625- A szécsényi kolostori iskola számára a templommal szembeni házat Pálffy Kata, Forgách Zsigmond özvegye megvette „oskolaház”-nak, hogy a ferencesek gimnáziumának legyen helye. (Nmt I. 203. p.) 1626- A törökök feldúlták Rimay János diplomata, költő, Balassa Bálint barátja és művei első kiadójának sztregovai házát. A 609 könyvet számláló könyvtárából csak 131 sérült könyv maradt. (Nmt I. 202. p.)1627- Az előző évben leégett szécsényi kolostort Bosnyák Tamás újjáépítette. (Nmt I. 202. p.)1644. február- I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a protestánsok védelmében hadat indított III. Ferdinánd ellen. Szécsény és Gyarmat vára a kezébe került, de a Wesselényi Ferenc által védett Füleket nem tudta elfoglalni. (Nmt I. 174. p.)1645. december- A linzi béke értelmében az elfoglalt nógrádi várakat vissza kellett adni III. Ferdinánd fennhatósága alá. (Nmt I. 174. p.)1645- A füleki lutheránus gimnáziumot Bakos Gábor Osgyánba, a birtokára telepítette, mert a települést át kellett adni a katolikus III. Ferdinándnak. (1666-ban bekövetkezett halála után örökösei tovább támogatták az iskolát.) (Nmt I. 204. p.)1661. január 27.- Budai Bornemissza Bolgár Pál szécsényi ügyvéd végrendeletében megemlékezik könyvgyűjteményéről, amely históriás, énekes és egyéb könyveket tartalmaz. (Hön 66.)1663. október-november- Érsekújvár eleste után Drégelypalánkot, valamint Szécsényt ellenállás nélkül feladták és felgyújtották védői. Szécsényből Koháry István Fülek várába vonult vissza. Hollókőt ellenállás nélkül foglalták el a törökök, Nógrád, Gyarmat és Buják rövid ostrom után kapitulált. A törökök Hollókő és Buják várát felrobbantották. (Nmt I. 187. p.)1663- A szécsényi kolostori gimnázium Erdős Atanáz és Ambrovics Ágoston vezetésével Szegedre települt át az oktatás folytatása érdekében. (Nmt I. 203. p.)1664. április-június- A nádor több nemesi felkelésre felhívó parancsot küldött Nógrád vármegyéhez, eredménytelenül. (Nmt I. 187. p.) 1664. augusztus- A vasvári béke értelmében a török uralma alatt maradt Drégelypalánk, Nógrád, Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Buják vára. (Nmt I. 188. p.)1665- Balassa Imre, Divény várának ura, a béke ellenére folytatta a török zaklatását. A törökök panaszára a kassai nádori törvényszék elé idézték, és a pozsonyi vár börtönébe zárták, ahonnan az év vége előtt megszökött. (Nmt I. 188. p.)1666. január- I. Lipót király elrendeli Balassa Imre javainak elkobzását, melyet nem tudtak végrehajtani, mert fegyveresekkel tér vissza Divény várába. (Nmt I. 188. p.)- Balassa Imre azt kérte a budai basától, hogy a divényi várért és uradalomért adjanak cserébe neki egy várat és uradalmat Erdély határán. Azonban Wesselényi Ferenc nádor figyelmeztette a budai basát, hogy a béke értelmében nem támogathatják egymás lázadóit. Így a csere nem valósult meg. (Nmt I. 188. p.)1666. április- Balassa Imre Wesselényi nádor több faluját megtámadta, kirabolta. (Nmt I. 188. p.)1666. június- A nádor csapatai körülzárták Divényt, a város felgyújtották. Balassa Imre a várba szorult embereivel. Bethlen Miklós és Balassa Bálint tárgyalásai eredményeként megadta magát, de a várat a felprédálástól nem tudták megmenteni. Balassa Imrét a nádor foglyaként Murány várába vitték, ahonnan az esztergomi érsek és főurak közbenjárására 1667. januárjában szabadult. (Nmt I. 189. p.)1671- A Habsburg uralommal elégedetlen főurak összeesküvése, melyben részt vett Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Nádasdy Ferenc, Balassa Imre, kitudódott. Wesselényi Ferenc még 1667-ben váratlanul meghalt, Balassa Imre Erdélybe menekült, a többieket pedig kivégezték. Az összeesküvés egyik központjának tartott Nógrád vármegyét császári katonaság szállta meg. (Nmt I. 189-190. p.)1681- A soproni országgyűlésen, melyen elrendelték Kékkő, Fülek, Somoskő megerősítését, Divény felépítését, illetve a várakhoz rendelt katonák átcsoportosítását, Nógrádot Bezzegh István alispán és Gyürky Pál képviselte. A protestánsok vallásgyakorlását szabályozó törvénycikkeket nagyrészt Madách János fogalmazta meg. Az 1608. évi törvények megerősítése mellett engedélyezték Füleken, mint véghelyen templom építését számukra. (Nmt I. 190. p.)1682. augusztus-szeptember- Thököly Imre felvidéki hadjárata során körülzárta Füleket, melyet Koháry István kb. 2000 emberrel védett. Az ostromlók szeptember 2-án felgyújtották a várost. Ekkor pusztult el Nógrád, Pest, Pilis, Solt, Heves és Külső-Szolnok vármegyék, illetve az ide menekült nemesek iratainak nagy része. Nem sokkal később Koháry várkapitány tudta nélkül a védők egyezkedésbe bocsátkoztak az ostromlókkal, és szabad elvonulás fejében feladták a várat, melyet a törökök kívánságára leromboltak. Koháry Thököly fogságába került. (Nmt I. 190-191. p.)1682. szeptember 16.- Füleken adta át Ibrahim basa a szultán Thököly Imrét Magyarország királyává kinevező iratát. Thököly a királyi címet nem fogadta el, fejedelemnek neveztette magát. (Nmt I. 191. p.)1682-1714- Nógrád vármegye főispánja Forgách Ádám. (Nmt I. 237. p.)1683. október- Sobieski János lengyel király Bécs felmentése és a párkányi győztes csata után az Ipoly-völgyében vonult haza, ennek során elfoglalta Szécsény és Hollókő várát. (Nmt I. 191. p.)1685. nyár- Nógrád várát a törökök feladták, mert villámcsapás miatt felrobbant a lőportorony. (Nmt I. 214. p.)1685- A nógrádi parasztvármegye főkapitánya Barsy János, majd Gyürky Ferenc. (Nmt I. 215. p.)1686. szeptember- A visszafoglalt Buda várának első parancsnoka gróf Koháry István, Fülek egykori kapitánya lett. (Nmt I. 214. p.)1686- A nógrádi parasztvármegye főkapitánya Korponay János. (Nmt I. 215. p.)1690. március 21.- ifj gróf Koháry István pátensben rendelkezett Szécsény újratelepítéséről. (Hön 200.) 1690- Kis-Hont elszakadását Nagy-Honttól úgy akarták megoldani, hogy Nógrádtól a Kékkői járást Nagy-Honthoz csatolják, míg Kis-Hontot Nógrádhoz. Nógrád ellenállásán meghiúsult ekkor, és 1693-ban is. (Nmt I. 236. p.) 1699. október 5.- A Zsigmond királytól 1407-ben Pásztó számára adományozott „kiváltságos királyi város” szabadságlevélben foglaltakat I. Lipót megerősítette. (Hön 697.) 1701- A spanyol örökösödési háború miatt Nógrád várából kivonták az őrséget, és hogy fenntartására ne kelljen költeni, felrobbantották. (Nmt I. 216-217. p.)1702. november 6.- Pásztóra visszatértek a cisztercita rend tagjai, miután Nezorin Flórián wellehrádi apátot I. Lipót császár pásztói apáttá nevezte ki. (Hön 815.)1703. január- A hadsereg utánpótlásának biztosítására Nógrádban is összeírták a hajdúkat és volt végvári katonákat, de Budára kísérésük közben sokan megszöktek közülük. (Nmt I. 217. p.)1703. augusztus- Hevessel egy időben Rákóczi a felkeléshez csatlakozásra szólította fel Nógrádot is. (Nmt I. 218. p.)1702. szeptember 2.- Kuruc csapatok Fülek térségében léptek nógrádi területre. (Nmt I. 218. p.)1703. szeptember 4.- Nógrád megye közgyűlése elrendelte, hogy a nemesek családjaikkal Gács és Kékkő várába, valamint Szécsény mezővárosába keressenek menedéket. (Nmt I. 218. p.)  1703. szeptember 6.- Losonc környékén 14, Szécsény közelében pedig 18 zászlóaljnyi kuruc állomásozott. (Nmt I. 218. p.)1703. szeptember 12.- Losoncot Ocskay László kurucai elfoglalták. (Nmt I. 218. p.)1703. október 12.- A Gács várába szorult nógrádi nemesség a bécsi haditanácstól kért segítséget. (Nmt I. 219. p.)1703. október 13.- Mivel a szécsényi várkapitány elmenekült, a Szécsényben maradt nemesek és hajdúk átadták a várat, és letették a hűségesküt Rákóczira. (Nmt I. 219. p.)1703. október 15.- A Gács várába szorult nemesek nevében nyilatkozatot helyeztek el a garamszentbenedeki konventben, hogy kényszerből adták meg magukat, majd átadták a várát és letették a hűségesküt Rákóczira. (Nmt I. 219. p.)1703. október 17.- A Kékkő várába zárkózottak is így tettek. (Nmt I. 219. p.) 1703. november 8.- A losonci gyűlésen a megye nemessége a hűségnyilatkozat letétele mellett döntött, miután Rákóczi Nógrádra vonatkozóan is elrendelte, hogy a falusi, mezővárosi bírók fogják el a területükön kóborló katonákat és kísérjék a táborába. A nyilatkozattal Ráday Pál főjegyzőt és Kajaly Pált küldték Rákóczihoz Tokajba. Ráday Pál Rákóczi szolgálatába is állt. (Nmt I. 220. p.) 1703. november- Rákóczi mellett négy zászlóaljnyi nógrádi harcolt Radvánszky János parancsnoksága alatt. (Nmt I. 220. p.)- A Zólyom várát védő Bottyán János császári ezredest Tolvay Ferenc losonci professzor rábeszélte a vár átadására, és Rákóczihoz csatlakozásra. (Nmt I. 220. p.)1704. szeptember 7-20.- Szécsényben tárgyalt Rákóczi és Széchenyi Pál kalocsai érsek a béke feltételeiről, majd innen Gyarmaton, Ipolyságon keresztül ment Selmecbányára, a békeértekezletre. (Nmt I. 221. p.)1705. január 17.- A megyei tisztújításon Török Andrást alispánnak, Feja Jánost másodalispánnak, Kántor Istvánt pedig főjegyzőnek választották meg. (Nmt I. 222. p.)1705. március 20.- A megyei közgyűlés intézkedett a 200 fős nemesi lovas különítmény helyett Rákóczi által engedélyezett 240 zsoldos kiállításáról. (Nmt I. 222. p.)1705. szeptember 12. – október 3.- A Rákosról áthelyezett országgyűlés Szécsényben ülésezett az I. Lipót halála után kialakult helyzetről. 25 vármegye, majdnem minden szabad királyi város képviseltette magát a 36 főúr és hat püspök mellett. (Nmt I. 222. p.)1706. szeptember 6-11.- A béketárgyalások ismételt eredménytelensége újabb fegyverkezést váltott ki, melyről Nógrád és Heves vármegyék közös közgyűlésén, a Heréd melletti Sápon tárgyaltak, és elrendelték a nemesi felkelést. (Nmt I. 223-224. p.)1708. augusztus 7.- Rákóczi Szécsényből értesítette a Losoncon ülésező vármegyei közgyűlést a trencséni csatavesztésről, és személyenkénti nemesi felkelést rendelt el. (Nmt I. 225. p.)1708. augusztus 15.- A Szklabonyán megtartott hadiszemlén a nemesi csapatok parancsnokának Korponay Jánost választották, a parasztvármegye felkelőinek parancsnokává Csikány István parasztkapitányt nevezték ki. (Nmt I. 225. p.)1709. június- Az I. József király által összehívott pozsonyi országgyűlésen Nógrádból Feja János másodalispán és Bossányi Ferenc hadbiztos jelent meg. (Nmt I. 226. p.)1709. november- Császári csapatok szállták meg Nógrád megyét. (Nmt I. 235. p.)1709- Nógrád vármegye első alispánja Bene András, másodalispánja Bende János. (Nmt I. 235. p.)1710. január 22.- Romhány közelében ütközött meg Rákóczi a báró Sickingen és gróf Croix vezette császári csapatokkal. Az ütközet végén mindkét fél visszavonult egyértelmű eredmény nélkül. (Nmt I. 227. p.)1710. október 8.- Dobay László főjegyző és Gellén Gergely táblabíró a felkelés alatt keletkezett összegyűjtött megyei iratokat lepecsételve az egri káptalan levéltárába helyezte el megőrzésre. (Nmt I. 227. p.)1710. november- Nógrád vármegye alispánjának a császáriak Bossányi Ferencet nevezték ki, aki azonban nem sokkal később pestisben meghalt. Másodalispán Feja János volt. (Nmt I. 235. p.)1711. január 13.- Az Alsósztregován tartott közgyűlésen felülvizsgálták a megyei nemesség szabadságharc idején tanúsított politikai megnyilvánulásait. (Nmt I. 235. p.) 1711. július 6.- Megyei közgyűlést tartottak Losoncon, melyen kihirdették a szatmári békét. (Hön 484.)1712. április 3.- A szatmári béke alapján felajánlott lehetőségként a hűségesküt letéve, a koronázó országgyűlésen Nógrád egyik követeként Ráday Pál is jelen volt. (Nmt I. 235. p.) 1712- A megyei közgyűlés elrendelte, hogy a szolgabírák a járásukba tartozó községeket rendszeresen keressék fel, és ügyeiket intézzék. (Nmt. I. 237. p.)1713- A megyei közgyűlés a vármegyei börtön helyéül Gács várát jelölte ki. (Nmt I. 237. p.)1714-1736- Nógrád megye főispánja gróf Forgách János. (Nmt I. 237. p.)1718. március 24.- Pásztó elvesztette privilégiumait az új úrbéri szerződés alapján, büntetésből, hogy 1704-ben csatlakoztak II. Rákóczi Ferenchez. (Hön 218.)1722. május- A Habsburg-ház nőági örökösödését elfogadó országgyűlésen Nógrád vármegye követe Török András alispán és Ráday Pál voltak. (Nmt I. 236. p.)

 1731- A losonci református gimnáziumban internátus nyílt, melynek igazgatója 1760-ig Kármán András volt. (Nmt I. 270. p.)1736-1750- Nógrád vármegye főispánja gróf Forgách Ferenc. (Nmt I. 237. p.)1741. május- Mária Terézia koronázó országgyűlésén Nógrád vármegyét Szentiványi György első alispán és Prónay Pál képviselték. (Nmt I. 238. p.)1742- Nyomtatásban megjelent Bél Mátyás Nógrád megyéről írt földrajzi és történeti jellegű műve. (Nmt I. 270. p.)1751. április- Az országgyűlésen Nógrád vármegyét Batta Pál első alispán és Darvas József főjegyző képviselte követként. (Nmt I. 239. p.) 1751- Nógrád megye főispánjának Mária Terézia Grassalkovich Antalt nevezte ki, aki 1771-ig töltötte be ezt a posztot. (Nmt I. 239. p.)1753- A Forgách család birtokfelosztásakor sorshúzás útján gróf Forgách Jánosnak jutott Gács várának nagy része, és az uradalom, melyben a posztómanufaktúra működött. (Nmt I. 254. p.)1763-1790- Nógrád megye közigazgatási központja Szügyben volt. (Nmt I. 240. p.)1763. november 21.- Az újonnan felépült szügyi vármegyeházában tartották a tisztújítást, mely során a vármegye első alispánjának galánthai Balogh Jánost, másodalispánnak Prónay Lászlót, főjegyzőnek Szentiványi Ferencet választották. (Nmt I. 241. p.)1764. június- Nógrád vármegye országgyűlési követei Balogh János első alispán és Darvas József voltak. (Nmt. I. 241. p.)1765. december- A vármegyei tisztújításon Prónay Lászlót első alispánnak, Szentiványi Ferencet másodalispánnak választották meg. (Nmt I. 241. p.)1767. január 1.- Részvénytársasági szerződés lépett életbe a gácsi posztómanufaktúra működtetésére. A gyapjúszövés, aranyfüst- és ceruzakészítés érdekében a 25 ezer forintos fejlesztésre 50 db, egyenként 500 forintos részvényt adtak ki. Legnagyobb részét gróf Forgách János és apósa, Grassalkovich Antal tartotta meg. (Nmt I. 255. p.)1768- A gácsi manufaktúra részére szakmunkások toborzásával, és az üzem megszervezésével Geyer Ferencet bízták meg, aki közel 200 osztrák, bajor, cseh munkást szerződtetett, főként a linzi textilmanufaktúrától. (Nmt I. 255. p.)- Nógrádverőcén gróf Migazzi Kristóf bécsi bíboros érsek, váci püspöki helytartó bányát nyitott, és a szenet ingyen szállította a környék iparosainak, téglaégetőinek, hogy annak használatát elfogadtassa, sikertelenül. (Nmt II. 45. p.)1769. november- A vármegyei tisztújításon Szentiványi Ferencet első alispánnak, Darvas Ferencet másodalispánnak, Muslay Antalt főjegyzőnek választották meg. (Nmt I. 242. p.) 1769- Az addig Nógrád vármegyéhez tartózó, Kőkaputól nyugatra eső, ún. kis-váci területet is elcsatolták a megyétől. (Nmt I. 250. p.)1770. május 27.- Nógrád megyébe látogatott a trónörökös, a későbbi II. József, aki Balassagyarmaton megszemlélte a württembergi ezredet. (Nmt I. 242. p.)1770- A losonci református gimnáziumban, előző év december 29-én hozott egyházi végzés szerint, ingyenessé vált az oktatás. (Nmt I. 270. p.) 1771. december- Nógrád megye főispánjának gróf Batthyány József Györgyöt nevezte ki a királynő. (Nmt I. 256. p.)1771- Karl Nützen bányászati kutatási engedélyt kapott Nógrádverőce környékére. A bányáiból kikerült szenet hajón Budára szállítatta, illetve a Duna-parton lévő tégla- és mészégetőknek adta el. (Nmt II. 45. p.)1772- Szügyben a földrengés után Jung József pesti építész tervei szerint építették újjá a megyeházát. (Nmt I. 240. p.)1773. augusztus- A megye alispánjává Muslay Antalt választották. (Nmt I. 256. p.)1776- A szepesi, kassai, besztercebányai és a losonci alesperességekből létrehozták a rozsnyói római katolikus egyházmegyét. (Nmt I. 269. p.)1777- A Mária Terézia által elrendelt összeírás szerint a megyének 111 661 lakosa volt. (Nmt I. 260. p.)1778- Tűzvész pusztította el a gácsi posztómanufaktúra épületeit. (Nmt I. 256. p.)1780- Az Ipolyon Rárósnál négy bolthajtásos kőhidat építettek. (Nmt I. 304. p.)1782- Somoskőújfaluból jelentették a II. József által elrendelt összeírásban, hogy a községben van széntelep, de mivel más tüzelőanyag is van, azt nem használják. (Nmt II. 45. p.)1783- Darvas Ferenc halála után másodalispánnak Ócsai Balogh Pétert választották. (Nmt I. 257. p.)1784- II. József rendeletére szétválasztották a megyei közigazgatást és igazságszolgáltatást. Utóbbi székhelye a szügyi vármegyeháza maradt, a közigazgatás Balassagyarmatra, a későbbi megyeház helyén lévő kaszárnyába költözött. (Nmt I. 258. p.)1785. március- A közigazgatási rendszer átszervezése során tíz kerületet hoztak létre. A pesti kerülethez tartozott Borsod, Heves, Nógrád, Pest, Fejér vármegyék, a Kiskunság és a Jászság. Királyi biztosnak gróf Majláth Józsefet nevezte ki II. József. (Nmt I. 258. p.)1785- A megye lakossága 147 035 fő, melynek közel 12%-a 11 mezővárosban élt, a többi 256 faluban. (Nmt I. 261. p.)- A losonci református gimnázium teológiai karral bővült. (Nmt I. 318. p.)1790. január 6.- A megyei közgyűlésen lemondott az addigi tisztikar, azonban újból megválasztották őket azzal a feltétellel, hogy az 1780 előtti törvények szerint igazgatják a megyét, illetve a német nyelv használatát eltiltották. (Nmt I. 260. p.)1790. április 5-16.- A megye 52 tagú nemesi bandériuma [saját zászló alatt tevékenykedő katonai egység] díszőrséget teljesített a Budára visszahozott korona mellett. (Nmt I. 276. p.)1790. április- Bár tiltakoztak az ellen, hogy Almássy Pál királyi biztos lemondásával főispánnak újra gróf Batthyány Józsefet nevezte ki a király, de a közgyűlésre érkezőt nagy ünnepséggel fogadták. (Nmt I. 276. p.)- Első alispánnak Muslay Antalt, másodalispánnak Gyürky Istvánt, főjegyzőnek Puky Ferencet választották. (Nmt I. 276. p.)1790. június- Az országgyűlésen Nógrád megye követei Muslay Antal és Ócsai Balogh Péter voltak, akik a reformer köznemesi irányzatot erősítették. (Nmt I. 276. p.) 1790. december- Gyürky István alispán javaslatára a közgyűlési jegyzőkönyveket és a hivatalos iratokat magyar nyelven vezették. (Nmt I. 275. p.)1790. folyamán- A vármegyei közgyűlés színhelye az államtól vásárolt balassagyarmati kaszárnya épülete lett, melyet oldalszárnyakkal bővítettek, és Szügyből a törvényszéket is ide költöztették. (Nmt I. 258. p.)1792. augusztus- A megyei közgyűlésen döntést hoztak arról, hogy ezentúl a helytartótanáccsal is magyar nyelven leveleznek, mert gróf Batthyányi József főispán a felterjesztett közgyűlési jegyzőkönyveket visszaküldte, és utasította a megyét, hogy azt, illetve a helytartótanáccsal folytatott levelezést is hitelesített latin nyelvű másolatban terjesszék fel. (Nmt I. 276. p.)1793- A Kelemen László vezette első magyar színtársulat javára a megye 325 forint 50 krajcárt gyűjtött. (Nmt I. 277. p.)1795. május 7.- Elítélése előtt a börtönben meghalt a jakobinus összeesküvés Hajnóczy József csoportjához tartozó Ambrózy Gábor, aki Kis- és Nagykürtösön volt birtokos. (Nmt I. 277. p.)1795. június 3.- A magyar jakobinus összeesküvésben való részvétel miatt a budai Vérmezőn kivégezték Őz Pált, aki a Géczi családnál, Romhányban volt nevelő. Ezen a napon halt meg Losoncon Kármán József is, aki halála előtt egy ládika iratot adott át nővérének, feltehetően az összeesküvésre vonatkozókat. (Nmt I. 277. p.)1797. május- A francia sereg közeledése miatt Balassagyarmaton gyülekezett a Nógrádból 432 nemesi felkelésre kötelezett, akik felszerelésére és ellátására a többi megyei nemesre 47 ezer forint hozzájárulást vetettek ki. (Nmt I. 278. p.) 1797. június 18.- Elkészült Nógrád vármegye új zászlója. Egyik oldalán a vármegye címere és a „Nógrád Vármegye a Királyért és a Hazáért” felirat volt, a másikon az Üdvözítő képe és a „Benned bizodalma van a vitézségnek” felirat. (Hön 444.)1797. október 30.- A Sopron vármegyében állomásozó megyei felkelő nemességet a campoformioi béke következtében haza bocsátották. (Nmt I. 278. p.)1798. augusztus eleje- József nádor a bányavárosok meglátogatása után Nógrád megyét, Balassagyarmatot, Nógrád várát és Nógrádverőcét érintve tért vissza Budára. (Nmt. I. 278. p.)1800. augusztus 5.- A balassagyarmati tűzvészben 572 ház, majdnem az egész település leégett. (Nmt I. 322. p.)1800. október 12.- Kelemen László színtársulata magyar nyelven mutatott be színdarabot Losoncon. (Hön 715.)1800. október- Újabb nemesi felkelést hirdettek, mely során négy század gyalogságot és egy század lovasságot állított ki Nógrád megye. (Nmt I. 278. p.)1800. december - A franciákkal történt békekötés után a Bécsújhelynél táborozó felkelő alakulatok csak fegyvergyakorlatot követően térhettek haza. (Nmt I. 278. p.)1802- Első alispánná Szentiványi Jánost választották az alnádorrá kinevezett Muslay Antal helyett. Másodalispán újra az 1796. júliusától ezt a posztot betöltő Puky Ferenc lett. Főjegyzővé pedig ifj. Muslay Antalt választották. (Nmt I. 278. p.)1806. augusztus- A megyei tisztújítás során első alispán ismét Szentiványi János lett, másodalispán pedig Ambrózy Lajos. (Nmt I. 279. p.)1807. április- Nógrád országgyűlési követei, Szentiványi János és Baloghy Lajos, az ellenzékhez csatlakoztak. (Nmt I. 279. p.) 1809. március- Károly Ambrus főherceg esztergomi érsek és gróf Brunswik József főispán jelenlétében a megyei közgyűlés Balassagyarmaton a Napóleon hadjárata miatti nemesi felkeléshez 300 lovast, 50 ezer kila [Nógrádban a pozsonyi mérővel azonos = 62,53 liter] búzát, 10 ezer kila zabot ajánlott fel, és a felszerelésre 8665 forintot gyűjtöttek össze. (Nmt I. 280. p.)1809. június 14.- A nógrádi nemesi felkelők a Bács megyeiekkel és a Jászkun kerületbeliekkel egy ezredben vettek részt a győrszabadhegyi csatában, melyből a francia állások megkerülésével a Balatonig vonultak vissza. (Nmt I. 280. p.) 1811. május- A tisztújításon Szentiványi János első, Ambrózy Lajos másodalispánná, Gyürky Pált és Bory Miklóst egyenlő rangú főjegyzőkké választották. (Nmt I. 280. p.)1811. augusztus- A megye országgyűlési követei ismét Szentiványi János és Baloghy Lajos lettek. (Nmt I. 280. p.)1814- Szilassy József személynök Losonctugár mezővárosának vásárjogot szerzett, és a beköltöző iparosoknak házak építésére telket adott. (Nmt I. 307. p.)1817. június 17.- A helyhatósági tanácsossá kinevezett Ambrózy Lajos másodalispáni posztjára Gyürky Pált választották meg. Ekkor jelentkezett láthatóan a megyei nemességen belüli csoportosulások közötti, részben vallási színezetű ellentét. (Nmt I. 287. p.)1817- Zippser András Krisztián ország-leírásában megemlíti, hogy Nógrád megyében szénelőfordulás van. (Nmt II. 45. p.) 1818. november- A tisztújítás során első alispánnak Gyürky Pált, másodalispánnak Gyurcsányi Gábort választották. (Nmt I. 288. p.)1819- Magda Pál ország-leírásában szerepel, hogy Nógrád megyében szénlelőhelyek vannak. (Nmt II. 45. p.)1822. október-november- A megyei közgyűléseken egyöntetűen elvetették az elmaradt újoncok kiállításáról, és az adóknak ezüstben történő fizetéséről szóló királyi leiratot is más megyékkel együtt. (Nmt I. 288. p.)1823. január - A megyei ellenállás megtörésére kirendelt Malonyay János királyi biztos elnökletével tartott megyei közgyűlésen megerősítették a korábbi álláspontot. A királyi biztos, mivel csak erőszakkal érhetett volna el eredményt, lemondott. (Nmt I. 288. p.)1823. április- A megyei közgyűlés feliratban tiltakozott, hogy Nyitra megyében katonai erőszakkal hajtották végre az újoncozást. (Nmt I. 288. p.) 1823. június- A gróf Brunswik József főispán elnöklete alatt tartott megyei közgyűlés feliratban sürgette az országgyűlés összehívását. (Nmt I. 288. p.)1823. augusztus- A király báró Wenckheim Józsefet nevezte ki királyi biztosul, aki augusztus 28-ra közgyűlést hívott össze. A megyei nemesség három nappal előbb megtartott közgyűlésén határozatban tiltakoztak a királyi biztos kinevezése ellen, és kérték, hogy a feliratra érkező válaszig függessze fel tevékenységét. A királyi biztos ezt elutasította és megparancsolta a közgyűlés megtartását. A közgyűlésen elhatározták, hogy sérelmeiket más megyékkel is közlik, és másnap folytatják a tárgyalást, amit a királyi biztos megtiltott. A nemesség kezdte elhagyni Balassagyarmatot, ezért a királyi biztos is távozott. (Nmt I. 288-289. p.)1823. szeptember 1.- Szügyben, a régi megyeházán folytatták a közgyűlést Gyurcsányi Gábor másodalispán elnökletével, amelyen tiltakoztak a törvénytelenségek ellen, ezt más megyékkel is átiratban közölték, illetve a tiltakozást a váci káptalannál is letétbe helyezték. (Nmt I. 289. p.)1823. november 4.- báró Wenckheim József a közgyűlés idejére katonasággal vetette körbe a megyeházát, a megjelenni vonakodó szolgabírákat elővezettette, az augusztus 25-i közgyűlési jegyzőkönyvet széttépte, és elrendelte az újoncozást és adóztatást. Az adószedők nem voltak hajlandók a kivetések elvégzésére, ezért ő maga írta be a községek adókönyvébe az összegeket. (Nmt I. 289. p.)1823- Karancskesziből származó szénmintát állítottak ki a keszthelyi Georgikon ásványgyűjteményében. (Nmt II. 45. p.)1824. szeptember- A megyei közgyűlésen felolvasták a király szigorú dorgálásról szóló leiratát. Elhatározták, hogy a királyi biztos adókivetései miatt panasszal élnek az országgyűléshez. (Nmt I. 289. p.)1825. július- A megye országgyűlési követei Gyurcsányi Gábor és Prónay János első aljegyző voltak. (Nmt I. 289. p.)

 1827. augusztus- Az idős kora miatt lemondott gróf Brunswik József helyett a király gróf Keglevich Gábort nevezte ki főispánná. (Nmt I. 290. p.)1827- Losoncon négyosztályos evangélikus algimnáziumot hoztak létre. (Nmt I. 317. p.)1828. október 8.- A megyei tisztújításon első alispánná Gyurcsányi Gábort, másodalispánná Tihanyi Ferencet választották. (Nmt I. 290. p.)1830. május-augusztus- Elrendelték a megye lakosságának összeírását, úgy, hogy az ellenőrzésre más járásbeli táblabírókat rendeltek ki. Azonban időre nem fejeződött be, és a pontossága is kérdéses volt, ezért újra ugyanazok a személyek írták össze az egész megyét, de csak az adózókra kiterjedően. (Nmt I. 296. p.)1830. szeptember - Országgyűlési követnek ismét Gyurcsányi Gábort és Prónay Jánost választották. (Nmt I. 290. p.)1830- Tihanyi Ferenc másodalispán javaslatára a rossz termés miatt „gabona segély magtárakat” hoztak létre, melyhez a megyei tisztikar éves fizetése negyedét, a törvényszéki táblabírák éves napidíjukat ajánlották fel. Az összegyűlt összegből 2580 mérő [a leginkább használt pozsonyi mérő = 62,53 liter] gabonát vásároltak, és osztottak szét az ínségtől szenvedők között. (Nmt I. 290. p.)- Balassagyarmaton megalakult a rabdolgoztató intézet, melynek igazgatója Kubinyi Ferenc lett. (Nmt I. 311. p.)- Zlatnó pusztán, a Huszár, Szentiványi és Sréter családok birtokán Zahn János György üvegmanufaktúrát hoz létre. (Nmt I. 312. p.)1831. április- Megalakították Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Nemzeti Intézetet, melynek 94 alapító tagja volt, akik kötelezték magukat, hogy tíz éven keresztül hat ezüst forintot fizetnek, és jutalmazásokkal serkentik az iskolás gyerekeket a magyar nyelv elsajátítására. Fővédnöke a főispán, gróf Keglevich Gábor volt. (Nmt I. 291. p.)1831. július-szeptember- A megyében terjedt a kolera, mely elleni védekezésre a megye 20 ezer forintot fordított. Csak Jobbágyiban volt koleralázadás, ahol a templomba menekülő földesurakat és a plébánost bántalmazták, de a környező községek fegyvert fogó nemessége szétverte az elégedetlenkedőket. Megtorlásként csak pénzbüntetést róttak ki. (Nmt I. 291. p.)1832. július 18.- A megyei tisztújításon Tihanyi Ferencet első alispánnak, Jankovich Antalt, a „salgótarjáni nábob”-ot, másodalispánnak választották. (Nmt I. 291. p.)1832. december- A megye országgyűlési követeivé Szentiványi Anzelmet és Prónay Jánost választották. (Nmt I. 291. p.)1833- Prónay János lemondott követi megbízásáról, helyette Kubinyi Ferencet választották. (Nmt I. 292. p.)- Felmerült a megyeszékhely áthelyezése Losoncra vagy Szécsénybe. Losonc túl messze volt a déli területektől, Szécsény földesura, gróf Forgách József elzárkózott ettől. Így Balassagyarmaton kezdték építeni az új megyeházát Kasselik Ferenc pesti építész tervei szerint. (Nmt I. 304. p.) 1834- A losonci református gimnázium jogi karral bővült, és így főiskolává fejlődött. (Nmt I. 318. p.)1835. október 19.- Felavatták Balassagyarmaton az új megyeházát. Összes költsége 46 945 forint 30 krajcár volt, melyet a nemesség megajánlásából és adakozásokból fedeztek. (Nmt I. 304. p.)- Budai színészek, többek között Déryné felléptével Balassagyarmaton előadták „A bársony cipő” című színdarabot. (Nmt I. 315. p.)1836. június 6.- A megyei tisztújításon első alispánnak a konzervatív katolikus Jankovich Antalt, másodalispánnak a liberális, evangélikus Beniczky Lajost választották. Ettől kezdve kompromisszumként az egyik alispán katolikus, a másik protestáns. Főjegyzők lettek Huszár József és Sréter János. (Nmt I. 292-293. p.)1836- A gácsi posztómanufaktúrába egy 16 lóerős angol gőzgépet állítottak munkába. Ez volt az első Magyarországon a gyáriparban alkalmazott gőzgép. (Más forrás szerint a beszerzés 1832-ben történt.) (Nmt I. 310-311. p.)- Szinobányán, Katalin-huta néven, Kossuch János üveggyárat alapított. (Nmt I. 312. p.)- Rózsavölgyi (Rosenthál) Márk, aki 1789-ben Balassagyarmaton született, az „Emlékhangok magyar nemzeti nótákban” című gyűjteményét „Nógrád vármegye karainak és rendjeinek” ajánlotta. (Nmt I. 315. p.)1838- Balassagyarmaton, Szécsényben és Losoncon is kaszinó alakult. (Nmt I. 316. p.)1839. május 7.- A tisztújításon a mérsékelten konzervatív katolikus Huszár József lett az első alispán, a liberális evangélikus Sréter János a másodalispán, főjegyző pedig Pongrácz Antal és Dessewffy Ottó. (Nmt I. 293. p.)1839. június 5. - Országgyűlési követté Szentiványi Anzelmet és Fráter Pált választották. (Nmt I. 293. p.)1840. március 24.- A Losonci Kaszinó vendége volt Vörösmarty Mihály. (Hön 219.)1842. április 27.- Sréter János másodalispán halála miatti tisztújításon első alispánná Fráter Pált, másodalispánná a konzervatív Károlyi Jánost választották. Főjegyző Dessewffy Ottó lett. (Nmt I. 293. p.)1842- Málnapatakon a Kuchinka-testvérek a Szentiványi, gróf Zichy és a gróf Czebrián család birtokán üveggyárat alapítottak. (Nmt I. 312. p.)1843. augusztus 14.- Balassagyarmaton leégett a városháza. (Hön 550.)1843- Országgyűlési követté Kubinyi Ferencet és a konzervatívvá lett Huszár Károlyt választották. (Nmt I. 293. p.)1844. február 18.- Losoncon megnyílt a megye első kisdedóvó intézete. (Hön 124.)1845. június 11.- Felvidéki útja során Petőfi Sándor meglátogatta Salgó várát, melyről vers is született. (Hön 424.)1845- Losoncon, részvénytársasági alapon, bőrgyárat hoztak létre. (1849-ben leégett.) (Nmt I. 313. p.)1846. július 15.- A megyei tisztújításon a konzervatív Károlyi Jánost választották első alispánná, másodalispán az ellenzék egyik vezetője, Sréter László lett. A főispáni helytartó a lemondott Dessewffy Ottó főjegyző helyére Frideczky Lajost és Veres Pált nevezte ki, ami ellen eredménytelenül tiltakozott a megye. (Nmt I. 324. p.)1846- A király főispáni helytartónak nevezte ki gróf De La Motte Antalt. (Nmt I. 324. p.)- Losoncon megjelent a megye első hetilapja Pelikán címmel. (Nmt I. 316. p.)1847. szeptember- József nádor halála után fiát, Istvánt nevezte ki nádorrá a király. Az új nádor körútja során Balassagyarmatra is ellátogatott. (Nmt I. 325. p.) 1847. október- Országgyűlési követnek Károlyi Jánost és Dessewffy Jóbot választották meg. (Nmt I. 325. p.)1847- Szinobányán Kossuch János vasolvasztót és vasgyárat alapított az etrefalvi, rónyai és szinobányai vasérc feldolgozására. (Nmt I. 312. p.)1848. március 24.- A közgyűlésen a lemondott Károlyi János országgyűlési követ helyére Kubinyi Ferencet választották meg, megszavazták a polgári őrsereg felállítását, és kihirdették a helytartótanács rendeletét a sajtószabadságról. 12 tagú „teljes hatalmú választmány”-t állítottak föl, melynek hat tagjának mindig Balassagyarmaton kellett tartózkodni. (Nmt I. 330. p.)1848. április- Lemondott gróf De La Motte Antal főispáni helytartó és gróf Keglevich Gábor főispán. István nádor gróf Ráday Gedeont nevezte ki a megye új főispánjává. (Nmt I. 331. p.) 1848. május 22.- Lemondott Károlyi János első alispán, aki helyére Sréter Lászlót választották meg, másodalispán pedig Horváth Elek lett. (Nmt I. 331. p.) 1848. június 26.- A népképviseleti országgyűlésre követeknek Losoncon Kubinyi Ferencet, Balassagyarmaton Sréter Lászlót, Ecsegen Horváth Ödönt, Szécsényben Pulszky Ferencet, Füleken Repetzky Ferencet, Nógrádon Frideczky Lajost választották meg. (Nmt I. 335. p.)1848. július 10.- Tisztújító közgyűlésen a követválasztás után első alispánnak Horváth Eleket, másodalispánnak Jankovich Lászlót, főjegyzőnek Veres Pált választották. (Nmt I. 335. p.)1848. augusztus 3.- Freyburg Lajos őrnagyot nevezték ki a megyei nemzetőr csapatok parancsnokává. (Hön 529.)1848. augusztus 21.- A közgyűlés az összeírt 7 ezer nemzetőrből 1200 felfegyverzését, és útba indítását határozta el a délvidéki harctérre. (Nmt I. 338. p.)1848. szeptember 3.- A nemzetőr zászlóaljat négy századra osztották, és kinevezték a tisztikart. (Nmt I. 338. p.)1848. szeptember 11.- Érsekvadkerten volt a zászlóalj zászlószentelése. (Nmt I. 338. p.)1848. szeptember 12.- Rétságon át Vácra vonult a zászlóalj, ahol ellátták őket fegyverrel. (Nmt I. 338. p.)1848. szeptember 21.- A közgyűlés döntése alapján a 3030 megyei honvéd újoncot a községek népességének arányában jelölik ki. Ennek szervezésére létrehozták az újoncozási választmányt Horváth Elek első alispán elnöklete alatt. (Nmt I. 339. p.)1848. október 12.- Magyarországra érkezett a csehországi Rakonicból illegálisan távozó, Desswffy Dénes és Sréter Lajos kapitány vezette Nádor-huszár század. (Nmt I. 339. p.)1848. november- Kossuth Lajos a Honvédelmi Bizottmány nevében a hadsereg részére igénybe vette a gácsi posztógyár termelését, és a dolgozókat felmentette a katonáskodás alól. (Nmt I. 311. p.)1848- Moosbrugger Jeromos bécsi bányavállalkozó és Weber Alajos mérnök üzleti vállalkozása az Inászón és Zagyván meglévő tárókat tovább működtette, illetve 20 évre bérbe vették Prónay Albert zagyvai és mátraszelei birtokát szénkutatás érdekében. (Nmt II. 46. p.)1849. január 11.- Görgey Artúr bányavárosok felé visszavonuló hadseregének utóvédje Érsekvadkert közelében megütközött az üldöző császári csapatokkal. (Hön 23.)1849. január 13.- Colloredo császári tábornagy Vácra, majd Ipolyságra rendelte Horváth Elek első, és Jankovich László másodalispánt. Megparancsolta nekik, hogy minden császári tiszt utasítását köteles teljesíteni a megye. Visszaérkezésük után a Honvédelmi Bizottmány parancsa érkezett, mely szerint nem mondhatnak le, és a kormány utasításait kell követniük. (Nmt. I. 343. p.)1849. január 18.- Balassagyarmatot 25 fős császári dzsidás csapat szállta meg. (Nmt I. 339. p.)1849. január 27.- Két század császári katona körülzárta a vármegyeházát, elfogták Horváth Elek első alispánt és Prónay József főszolgabírót, akiket később magukkal vittek. (Nmt I. 343. p.) 1849. január 31.- Balassagyarmatra érkezett a főispáni teendőkkel megbízott báró Majthényi László királyi biztos. Első alispánnak Jankovich László korábbi másodalispánt, annak posztjára pedig Veres Pált nevezte ki, és közölte a tiszti karral, hogy nem fogad el lemondást. (Nmt I. 344. p.)1849. február 17.- Parrot császári tábornok megszállta Losoncot és a városházára, a templomtornyokra kitűzette a fekete-sárga zászlót. (Nmt I. 344. p.)1849. február- A császári csapatok hátában megélénkülő gerillatevékenység nyomán a császári csapatok Pétervására felé húzódtak Losonc környékéről. (Nmt I. 345. p.)1849. március 15.- Gömör megyei gerillák bevonultak Losoncra, letépték a császári zászlókat, zeneszóval körbejárták a piacot, majd távoztak. Később 40 gerilla visszatért, magyar zászlókat tűztek ki, elfogták a főszolgabírót, kocsira rakták a császáriak által rendelt 800 pár bakancsot, és Rimaszombat felé távoztak. (Nmt I. 347. p.)1849. március 24.- 7200 fős császári csapat szállta meg Balassagyarmatot, és tíz nap alatt minden élelmiszertartalékot feléltek. (Nmt I. 347. p.)- A Losoncra érkező császári csapatokat Beniczky Lajos gerillákkal megerősített portyázó különítménye meglepte, és Balassagyarmat felé visszavonulásra kényszerítette. (Nmt I. 347. p.) 1849. április 4.- Kossuth Lajos Debrecenben, rendeletben Heves és Nógrád vármegye kormánybiztosának kinevezte Repetzky Ferencet. (Nmt I. 349. p.)1849. április 14.- Repetzky Ferenc Egerben rendeletet adott ki, melyben Nógrád megye székhelyét ideiglenesen Losoncra helyezte át, és oda választmányi gyűlést hívott össze. (Nmt I. 349. p.)1849. április 21.- A választmányi gyűlésen Horváth Elek lemondott első alispáni tisztéről, Repetzky Ferenc pedig a kivizsgálás idejére a tisztikart felfüggesztette. A folyamatosan ülésező választmány érvénytelenítette a királyi biztos által kiadott rendelkezéseket. Április 24-én, a választmányi ülésen Prónay József „alispáni helyettes” elnökölt. 1849. május 22.- Losoncon népünnepélyt rendeztek a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása alkalmából. (Nmt I. 351. p.)  1849. május 23.- Divényben népünnepélyt rendeztek a „tót ajkú polgárok számára” a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása alkalmából. (Nmt I. 351. p.)1849. június 23.- Repetzky Ferenc Losoncon kelt rendeletében közölte a cári csapatok betörését, és fegyveres készülődésre hívta fel a megye lakosságát. (Nmt I. 353. p.)1849. július 5.- Balassagyarmaton Repetzky Ferenc kiadta a „Nógrádi véd-vadászok alakulási szabályai” című utasítását, egyben kinevezte a gerillaalakulatok parancsnokait is: Kemény Károly főhadnagyot, Újházi Lajos és Pokorny Sándor hadnagyokat. (Nmt I. 354. p.)1849. július 17.- A Vácról Érsekvadkerten át Balassagyarmatig hátráló honvéd fősereg utóvédje Pöltenberg Ernő vezetésével Rétságnál felvette a harcot Rüdiger tábornok orosz csapataival. (Nmt I. 354. p.)- Balassagyarmaton Görgey felkérte báró Bory Miklósnét a közvetítésre az oroszokkal. Ennek eredménye, hogy a halálra ítélt Jankovich László volt első alispánnak Görgey megkegyelmezett. (Nmt I. 354. p.) 1849. július 18.- A honvédsereg utóvédje a Lókos-pataknál ütközött meg az oroszokkal. (Nmt I. 354. p.)- Az oroszok délután elfoglalták Balassagyarmatot. (Nmt I. 355. p.)1849. július 19.- A honvéd fősereg Szécsény és Ludány érintésével Losoncra érkezett, de Görgey főparancsnokságát Rimaszombatba tette át. (Nmt I. 354. p.)- Az orosz fősereg Becske, Bercel felé vonult Balassagyarmatról. (Nmt I. 355. p.)1849. július 20.- Az orosz csapatok elérték és megszállták Losoncot. (Nmt I. 355. p.)1849. július 23.- Az orosz csapatok kivonultak Losoncról. (Nmt I. 355. p.)1849. július 26.- A Zólyom felől Losoncra tartó Galicin herceg vezette orosz sereget gerillák megtámadták. (Nmt I. 356. p.) 1849. augusztus 1.- 96 fős cirkáló orosz egység érkezett Losoncra, akiket a Repetzky Ferenc parancsnoksága alatt álló gerillák megtámadtak. Három tisztet és három közlegényt megöltek, hét tisztet elfogtak, a többiek Rimaszombat felé elmenekültek. (Nmt I. 356. p.)1849. augusztus 7.- A lakosság nagy része elmenekült a Losoncra érkező orosz csapatok elöl. A ott maradókra hatalmas hadisarcot róttak ki, melyet másnap reggelig kellett összegyűjteni. (Nmt I. 357. p.)1849. augusztus 8-9.- Losoncot az orosz csapatok kifosztották és felgyújtották. (Nmt I. 357. p.)1849. augusztus 21.- A megyei választmányi ülést Balassagyarmaton tartották Básthy Miklós főszolgabíró elnöklete alatt. Ezen felszólították a megye lakosságát és a környező törvényhatóságokat Losonc megsegítésére. (Nmt I. 357. p.)1849. szeptember 10.- Császári katonák jelentek meg Balassagyarmaton. (Nmt I. 358. p.)1849. szeptember 22.- Öt század császári gyalogos vonult be Balassagyarmatra. (Nmt I. 358. p.)

 1850. január 4.- Báró Andreánszky Sándor besztercebányai kerületi főispán a cári csapatok által felgyújtott Losonc megsegítésére gyűjtést kezdeményezett a Magyar Hírlap hasábjain. (Hön 16.)1850. január 18.- A zsandárság megyei megszervezéséről rendeletben intézkedtek. (Hön 44.)1854. november 18.- Az Ipoly-Sajó-völgyi vasút ügyében Nógrád, Gömör és Borsod megyék birtokosainak Kubinyi Ágoston a Nemzeti Múzeumban rendezett értekezletet, melyen részt vett kapiváry Kapy Ede Nógrád megye nemrég kinevezett megyefőnöke is. Megegyeztek, hogy a vasutat a Szob-Ipolyság-Balassagyarmat-Losonc-Fülek-Rimaszécs-Rozsnyó, illetve elágazásként a Rimaszécs-Putnok-Miskolc vonalon kell kiépíteni, hogy összekapcsolja a területek gazdasági körzeteit. (Nmt II. 48. p.)1854-A kishalápi cukorgyárat Behenczy Jánostól Ribarcz osztrák nagyiparos vette meg, és 1873-ig működtette. (Nmt II. 52. p.)1855- Az Ipoly-Sajó völgyi vasút előmunkálatainak megkezdését engedélyezte a bécsi Kereskedelmi Minisztérium, de a munka két év múlva, pénz hiányában, leállt. (Nmt II. 48. p.)1856. szeptember 25.- Weber Alajos bányamérnök a besztercebányai bányakapitányságnak adott jelentésében arról számolt be, hogy 1855-ben Moosbrugger Jeromos bécsi bányavállalkozó érdekeltségeit Zagyva és Mátraszele határában Preiszner József pesti kereskedő vette meg. Zagyván már termeltek szenet, Mátraszelén még csak előkészítés alatt volt a bányanyitás. (Nmt II. 46. p.)1856- Salgótarjánban, Jankovich Antal birtokán megkezdte a szénkutatást Winsteig Gergely bécsi kőbánya-tulajdonos és Brellich János. (Nmt II. 46. p.) 1857- Egybeolvadt a losonci református és evangélikus gimnázium. (Nmt II. 97. p.)1860. július 31.- Szécsényben újjá alakították a Nógrád Megyei Gazdasági Egyesületet, elnöke Török Sándor lett. (Nmt II. 101. p.)1860. augusztus 18.- Ferenc József császár és király születésnapjára virradóra, az utcanév-táblákra Kossuth, Klapka és Garibaldi neveit írták fel ismeretlenek Balassagyarmaton. (Hön 567.)1860. augusztus 20. - A losonci Szent István napi rendezvényen több ezren tiltakoztak az osztrák elnyomó rendszer ellen. (Hön 575. p.)1860. október- Ferenc József az Októberi Diploma után Prónay Józsefet nevezte ki a megye főispánjának, de ő visszalépett, ezért gróf Zichy Ferencet bízta meg a tiszt betöltésével. (Nmt II. 19. p.)1860. november 23.- Jóváhagyta a Szent István Kőszénbánya Rt megalakulását a Helytartótanács. (Hön 885.)1860. december 14.- Károlyi János, volt 1848-as alispán, magánértekezletre hívta a megye volt vezetőit Balassagyarmatra. Megállapodtak, hogy az elmúlt törvénytelen évek után törekedni kell 1848 szellemének ébrentartására. (Nmt II. 19-20. p.)1860- Lezajlott az első tagosítás [a több tagból álló földek egy egységben kijelölése] egyezséggel Gácsfalván, per útján pedig Gácson. (Nmt II. 40. p.)1861. január 7. - Az összehívott „ősgyűlésen” az 1848. évi bizottmány tagjait választották újjá. Új tisztikart is választottak: alispán Dessewffy Ottó, másodalispán Török Zoltán, főjegyző Révay Gusztáv lett. (Nmt II. 20. p.) 1861. február 11.- Újjáalakult az Ipoly-Sajó völgy vasútépítést szervező társaság választmánya gróf Zichy Ferenc, Nógrád megye főispánja kezdeményezésére, de az országgyűlés feloszlatása után már nem működött. (Nmt II. 48. p.)1861. március 12.- Megérkezett Ferenc József országgyűlési meghívó levele. A megye követei lettek: Fráter Pál a sziráki kerületben, Frideczky Lajos a nógrádi kerületben, Károlyi János a füleki kerületben, Kubinyi Ferenc a losonci kerületben, Madách Imre a balassagyarmati kerületben, Pulszky Ferenc a szécsényi kerületben, akinek beutazási engedélyt az osztrák hatóságok nem adtak. (Hön 168.; Nmt II. 26. p.)1861. május 8.- Meghalt ifj. gróf Teleki László politikus, író, az országgyűlés Határozati Pártja vezetője. Szirákon temették el a családi sírboltban. (Hön 339.)1861. július 31.- A salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt alapszabályát jóváhagyta a Helytartótanács. Az alapításra vonatkozó kérvényt 1860. augusztus 1-én nyújtották be a besztercebányai bányakapitánysághoz, novemberben pedig megindult a 8760 darab 100 forintos bányarészvényre a jegyzés. A bányák Kazár, Salgótarján és Vizslás határában voltak. (Nmt II. 49. p.)1861. november 4.- Gróf Forgách Antal Magyarország kancellárja Nógrád megye közgyűlését csendőrséggel oszlatta fel Balassagyarmaton. A főispáni tisztet ezután gróf Dessewffy Károly királyi biztos töltötte be, első alispánnak Pongrácz Károlyt, másodalispánnak Somoskeői Jánost nevezték ki. (Nmt II. 62. p.)1861- Befejezték a tagosítást Balassagyarmaton. (Nmt II. 40. p.)1862- Wohl Hermann Losoncon szeszgyárat alapított. (Nmt II. 52. p.)1863. január 19.- A Szent István Kőszénbánya Rt és a Pest-Losonc-Besztercebánya Vasúttársaság hozzákezdett a Budapest-Salgótarján gőzvontatásra alapozott vasútvonal építéséhez uralkodói engedély alapján. (Nmt II. 50. p.)1864- Újra megkezdte működését a Nógrád Megyei Nemzeti Intézet, melynek vagyonát 1849-ben Sréter Horác és Dessewffy Ottó mentette meg. Az újjá alakuláskor ennek értéke több mint 40 ezer forint volt. (Nmt I. 319. p.)- Losoncon kobalt- és nikkelolvasztót alapított a bécsi Schöller cég. Az ún. pakfongyár 50 munkást foglalkoztatott. (Nmt II. 52. p.)- Különvált a losonci evangélikus gimnázium a reformátustól, és négyosztályos algimnáziumként működött tovább. (Nmt II. 97. p.)1865. augusztus 20.- A megye főispánjává nevezte ki a király gróf Forgách Antalt. (Hön 576.)1865. október 4.- Összehívták Nógrád Megye Bizottmányát, hogy az országgyűlési képviselők választását szervezze meg. Országgyűlési képviselők lettek: Szontágh Pál (Balközép) a balassagyarmati, Török Sándor (Deák-párt) a szécsényi, Dessewffy Ottó (Balközép) a sziráki, Huszár István (Deák-párt) a nógrádi választókerületben egyedüli jelöltként, gróf Czebrián László (Deák-párt) a losonci kerületben szótöbbséggel, Beniczky Gyula (Deák-párt) a füleki választókerületben visszalépés után egyedüli jelöltként. (Nmt II. 65. p.) 1865- A csődbe jutott Budapest-Salgótarján vasút továbbépítéséhez gróf Forgách Antal közben járására, uralkodói jóváhagyással, a bécsi Kereskedelmi Minisztérium 7 200 000 forintos kölcsönt adott a társaságnak. (Nmt II. 50-51. p.)1866- A megye 45 községét érintette a kolerajárvány. A megbetegedettek fele meghalt. (Nmt II. 91. p.)1867. január 20.- Megalakult a Losonci Takarékpénztári Rt 60 ezer forint alaptőkével. (Hön 52.)1867. április 24.- A megyei közgyűlés újra ülésezett az önkényuralom évei után. A tisztújításon, az előzetes megegyezés alapján, első alispánná Frideczky Lajost, másodalispánná Ottlik Ákost választották. Főispánná gróf Forgách Józsefet nevezte ki az uralkodó. (Nmt II. 66. p.)1867. május 19.- Megindult a forgalom a Budapest – Salgótarján vasútvonalon. (Hön 364.)1867. november 30. – december 4.- Sztrájk volt a Szent István Kőszénbánya Rt salgótarjáni bányáiban, melynek eredményeként a társaság megemelte a műszakbért és az éves szénjutalék mennyiségét. (Nmt II. 58. p.)1867- Balassagyarmaton megalakult a Nógrád Megyei Honvéd Segélyző Egylet, mely feladatul az 1848/49. évi szabadságharc megyében élő honvédeinek, azok özvegyeinek, árváinak támogatását tűzte ki célul. Az első időszakban hét főtisztet, illetve özvegyét, hat altisztet, 36 honvédet, 15 honvéd özvegyét és hat árvát támogattak. (Nmt II. 102. p.)- Megalakult a Balassagyarmati Takarékpénztár 60 ezer forint alaptőkével. (Nmt II. 128. p.)1868. február 9.- Jóváhagyták a Sziráki Casino Egylet alapszabályát. (Hön 98.)1868. március 30.- A magyar állam megvette a Budapest-Salgótarján József tárnáig kiépített vasútvonalat minden tartozékéval 7 500 000 forintért, amely a Magyar Államvasutak első vonala lett. A régi társaság így feloszlott, és külön megalakult a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság. (Nmt II. 51. p.)1868- Megjelent Veres Pálné Beniczky Hermin könyve „Nézetek a női ügy érdekében” címmel. (Hön 966.)- Wahrmann Mór és Fiai Bankház Losoncon 250 munkást foglalkoztató posztógyárat alapított, melyet 50 lóerős gőzgéppel szereltek fel. (Nmt II. 132. p.)1869. március 9 - 13.Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Muzslay Sándor (Deák-párt) a balassagyarmati, Pulszky Ferenc (Deák-párt) a szécsényi, Plachy Tamás (Balközép) a sziráki, Huszár István (Deák-párt) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Deák-párt) a losonci, Kuchinka Ferenc (Deák-párt) a füleki választókerületben.1869. június 8.- Jóváhagyták a Nógrád Megyei Casino Egylet alapszabályát, amely Balassagyarmaton működött. (Hön 419.)1869- Losoncon a református gimnáziumot az egyház átadta az államnak. Ugyanekkor az evangélikus egyház is az addigi algimnáziumát állami kezelésbe adta, amely Állami Tanítóképző lett. (Nmt II. 97. p.)1870. április 9.- Jóváhagyták a Balassagyarmaton alakult Nógrád Megyei Központi Tanító Egylet alapszabályát. (Hön 270.)1870. október 8.- Losoncon Állami Főgimnázium nyílt a református gimnázium utódaként, mely 1876 után 8 osztályos formában működött. (Hön 706.)1870. december 31.- Jóváhagyták a Szécsényi Casino Egylet alapszabályát. (Hön 1015.)1870- A megye lakosságának száma 198 269 fő, nemzetiségi megoszlása: magyar 67,05%, szlovák 31,10%, német 1,83%, egyéb 0,02%. (Nmt II. 81., 88. p.)- Megalakult a Salgótarjáni Takarékpénztár 60 ezer forint alaptőkével. (Nmt II. 128. p.)1871. október 1.- „Nógrád” címmel Losoncon jelent meg a megye első hetilapja. (Hön 683.)1871. november- Az ún. nógrádi botrány során a Deák-párt a törvényhatósági bizottságban az ellenzéki tagok jelenléte nélkül, határidő előtt fogadta el a választási listát. A belügyminiszter elutasította az ellenzék tiltakozását. (Nmt II. 69. p.)1872. január- Frideczky Lajos első és Ottlik Ákos másodalispán lemondása után Veres Pált választották alispánná. (Nmt II. 70. p.)1872. március 12.- Megalakult a Nógrádi Deákkör Balassagyarmaton. (Hön 169.) 1872. április- A megyei Deák-párt és az ellenzék vezetői kiegyeztek az országgyűlési képviselő választással kapcsolatban, melyet mindkét részről 150-150 ember írt alá és biztosítékként 80-80 ezer forintról váltót állítottak ki, melyet a megyei pénztárban helyeztek el, és becsületbíróságot választottak. A megegyezés szerint a Deák-párt négy, az ellenzék kettő országgyűlési követet ad Nógrádban. (Nmt II. 69. p.) - Az uralkodó gróf Gyürky Ábrahámot nevezte ki Nógrád megye főispánjának. (Nmt II. 70. p.) 1872. június 12. – július 9.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Muzslay Sándor (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston független a szécsényi, Plachy Tamás (Ellenzéki Párt) a sziráki, Huszár István (Szabadelvű Párt) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Kuchinka Ferenc (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.1872- Megalakult a Nógrád Megyei Népbank Losoncon, az Első Nógrádi Földműves, Iparos és Kereskedelmi Hitelbank Balassagyarmaton, a Balassagyarmati Népbank elődje, a Balassagyarmati Polgári Önsegélyző Egylet, és a Szécsényi Takarékpénztár. (Nmt II. 128. p.)1873. január 19.- Jóváhagyták a Losonci Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapszabályát. (Hön 49.)1873. június 1.- Megjelent Balassagyarmaton az „Ipoly” című hetilap első fennmaradt példánya. (Hön 397.)1873- Kolerajárvány dúlt a megyében, több mint tízezer halálos áldozattal. (Nmt II. 91. p.)- A Losonci Takarékpénztár Losonci Takarék és Hitelbankká alakult. (Nmt II. 128. p.)- A megyében 23 gőzmalom működött. (Nmt II. 132. p.)- A gácsi posztógyárat Stricker Ede pokrócgyáros vette meg. (Nmt II. 133. p.) - A megyében 50 gőzerővel hajtott mezőgazdasági gép volt, ezek közül 44 volt a cséplőgép. Mindegyik nagybirtokon működött. A lóvontatású gépek száma 458 volt, ebből 97 vetőgép, 59 cséplőszekrény, 41 kaszálógép. (Nmt II. 108. p.)1874. január 27.- Megalakult Balassagyarmat székhellyel a megye tanítóit összefogó Nógrád Vármegyei Tanító Egyesület a Nógrád Megyei Központi Tanító Egyesület és a Felső Nógrádi Tanító Egyesület összeolvadásával. (Hön 68.)1874. február 8.- Megalakult a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat Tiszti, Felvigyázói és Munkás Személyzeti Élelmezési és Takarék Egylete. (Hön 95.)1875. március 4.- Felavatták Szécsényben a zárdából, leányiskolából és kórházból álló ún. Hármasintézményt, melyet Dr. Haynald Lajos kalocsai érsek az édesanyja emlékére alapított. (Hön 151.)1875. május 18.- Jóváhagyták a Szirák-Vidéki Kisdedóvó Egylet alapszabályát. (Hön 362.)1875. július 13.- Megalakult a Sziráki Ipartársulat. (Hön 498.)1875. július 1. – augusztus 18.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Muzslay Sándor (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston független a szécsényi, Plachy Tamás (Ellenzéki Párt) a sziráki, Huszár István (Szabadelvű Párt) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Károlyi János (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.1875. október- Az alispáni posztról leköszönő Veres Pál helyett Madách Károlyt (Madách Imre testvérét) választották meg. (Nmt II. 70. p.)1875- Balassagyarmaton polgári iskola kezdte meg működését, mely 1900-ban gimnáziummá alakult. (Nmt II. 97. p.)1876. március 15.- A Balassagyarmati Casino Egylet alapszabályát jóváhagyták. (Hön 179.)1876. június 26.- Jóváhagyták a Balassagyarmati Önkéntes Tűzoltó Egylet alapszabályát. (Hön 458.)1876. június 28.- Megalakult a Pásztói Casino. (Hön 466.)1876. szeptember 6.- Megalakult a Salgótarjáni Casino Egyesület. (Hön 624.)1877. május 20.- Balassagyarmaton megjelent a „Röpke Ívek” című folyóirat, mely célként azt tűzte ki, hogy színvonalas vidéki szépirodalmi lap legyen. (Hön 367.) 1877. július 17.- Jóváhagyták a Balassagyarmati Ipartársulat alapszabályát. (Hön 502.)1878. március 18.- Megalakult a Szécsényi Ipartársulat. (Hön 192.)1878. június 30.- „Losonczi Híradó” címmel hetilap jelent meg Losoncon. (Hön 473.)1878. augusztus 5-14.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Szontagh Pál (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston (Mérsékelt ellenzék) a szécsényi, Plachy Tamás (Mérsékelt ellenzék) a sziráki, Scitovszky János (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Károlyi János (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.1878. november 26.- A Losonci Casino Egylet alapszabályát jóváhagyták. (Hön 893.)1878- Tűzálló agyagot találtak Poltár, Sóslehota, Uhorszka, Málnapatak határában, melyet cserépedények mellett olvasztótégelyek, olvasztókemencék előállítására használtak. (Nmt II. 146. p.)1879. november 16.- Losoncon „Losoncz és Vidéke” címmel újabb hetilap jelent meg. (Hön 860.)

 1880. május 5.- Jóváhagyták a Losonci Általános Ipar Társulat alapszabályát. (Hön 333.)1880. június 23.- Jóváhagyták a megye mezőgazdaságának fejlesztését célul kitűző Szécsény Vidéki Gazdasági Egylet alapszabályát. (Hön 453.)1880. szeptember 17-21.- Ferenc József császár és király katonai hadgyakorlat alkalmából Nógrád vármegyében járt. (Hön 648.)1880. október 13.- Ferenc József átutazott Salgótarjánon, és öt percre megállt a vonata. Az uralkodó üdvözlését a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt szervezte. (Hön 720.) 1880- Iparostanonc iskolát alakítottak Balassagyarmaton. (Nmt II. 97. p.)- A megye lakossága 192 060 fő, amely egy rendezett tanácsú városban (Losonc), 276 községben, 139 pusztán és 251 telepen élt. Hat járás volt ekkor: balassagyarmati 45 községgel, nógrádi 37 községgel, szécsényi 31 községgel, losonci 63 községgel, sziráki 38 községgel, füleki 56 községgel. (Nmt II. 88. p.)- Somoskőújfaluban Jansen Adolf megnyitotta a nyergeshegyi és a macskalyuki bazaltbányát. (Nmt II. 146. p.)1881. március 21.- Megalakult a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt a Salgótarjáni Vasmű Egyesület és a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület fúziójából. (Hön 203.)1881. június 24. – július 3.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Szontagh Pál (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston (Mérsékelt ellenzék) a szécsényi, Plachy Tamás (Mérsékelt ellenzék) a sziráki, Scitovszky János (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a losonci, Beniczky Gyula (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.1882. július 15.- Pásztón Társas Kör alakult. (Hön 499.)1882. október 15.- Salgótarjánban megjelent az első helyi újság „Salgó-Tarján” címmel. (Hön 724.)1882. december 12.- Jóváhagyták a Szécsényi Casino és Gazdakör Egylet alapszabályát. (Hön 962.)1883. december- Nógrád megye alispánjává Scitovszky Jánost, a nógrádi kerület országgyűlési képviselőjét választották meg. (Nmt II. 70. p.)1884. május 22.- A magyar nemzeti tudat erősítése céljából Balassagyarmaton megalakították a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület megyei szervezetét. (Hön 374.)1884. június 13-22.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Szontagh Pál (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pulszky Ágoston (Mérsékelt ellenzék) a szécsényi, Plachy Tamás (mérsékelt ellenzék) a sziráki, Huszár István (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, Török Zoltán (Szabadelvű Párt) a losonci, Szakall Ferenc (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.1884. október 1.- Megalakult a Balassagyarmati Általános Ipartestület. Az alapszabályát november 26-án hagyták jóvá. (Hön 684.; 894.)1884. december 24.- Nagyoroszi község tiltakozott az ellen, hogy a járási szolgabíró katonai erőszakot alkalmazott saját jelöltjének bírói kinevezéséhez. (Hön 991.)1884- Selypen tornyai Schlossberger Henrik és Társai cég cukorgyárat alapított, melyet a megye húsz évre szóló adókedvezménnyel támogatott. (Nmt II. 147. p.)- Baglyasalján fizetésjavítás érdekében sztrájk indult a bányászok között, melyet csak egy század katona kirendelésével tudtak elfojtani. Az összecsapásban meghalt egy munkás, három pedig súlyosan megsebesült. (Nmt II. 189. p.)  1885- A megyében egy nagyobb és 17 kisebb gőzmalom mellett 147 vízimalom működött. (Nmt II. 147. p.) 1886. január 13.- Megalakult a Pásztói Önkéntes Tűzoltó Egyesület. (Hön 32.)1886. június 21.- Jóváhagyták a fél évvel korábban, 1885. december 27-én alakult Felső Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület alapszabályát. A Losoncon működő egyesület fő feladatának a nem magyar ajkú lakosság körében a magyar kultúra terjesztését tartotta. (Hön 450.;1002.)1886. november 28. - Megalakult a Pásztói Ipartestület. (Hön 899.)1887. június 5.- Megalakult a Balassagyarmati Tornaegyesület. (Hön 411.)1887. június 17. – július 26.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Beniczky Árpád (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, báró Rozner Ervin (Szabadelvű Párt) a szécsényi, Hanzély László (Szabadelvű Párt) a sziráki, Huszár István (Mérsékelt ellenzék) a nógrádi, Török Zoltán (Szabadelvű Párt) a losonci, Szakall Ferenc (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben.1888. április 14.- Polgári Casino Kör alakult Pásztón, amely 1902-től Polgári Casino néven működött. (Hön 280.) 1888. június 16.- Jóváhagyták a Salgótarjáni Ipartestület alapszabályát. (Hön 438.)1888. december 3.- Megkezdődött az áramszolgáltatás Salgótarjánban. Először a József- és a Zagyvai-rakodón. (Hön 924.)1888- Községi iparostanonc iskolát hoztak létre Salgótarjánban a Salgótarjáni Ipartestület fenntartásában. (Nmt II. 97. p.)1889. május 16.- Az első atlétikai versenyt rendezték Balassagyarmaton 10 km-es gyaloglás, távol- és magasugrás számokban, korlát- és nyújtógyakorlatok bemutatásával. (Nmt II. 103. p.) 1889. december 17.- A nógrádi választókerületben Huszár István halála miatt választást tartottak, melyen báró Andreánszky Gábort választották meg képviselőnek.1889- Az uralkodó a megye főispánjává gróf Dégenfeld Lajost nevezte ki, akinek nógrádi birtokai Szirák környékén voltak. (Nmt II. 72. p.)- A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt Salgótarjánban megszervezte iparostanonc iskoláját. (Nmt II. 97. p.)1890. április 8.- Sajtóvita kezdődött arról, hogy hol legyen a megye székhelye, Balassagyarmaton vagy a megye egyetlen városában, Losoncon. Végül maradt Balassagyarmat a székhely. (Hön 268.)1890. augusztus 1.- „Nógrádi Függetlenség” címmel lap jelent meg Losoncon, melynek csak egy száma maradt fenn. (Hön 524.)1890. november 9.- Nagy Iván történész felhívást tett közzé a „Nógrádi Lapok és Honti Híradó” hasábjain vármegyei múzeumi társulat alakítása ügyében. (Hön 834.)1890- Losoncon polgári iskola kezdte meg működését. (Nmt II. 97. p.)- Gróf Czebrián László agyagárugyárat alapított Losoncszalatnán, mely téglát és cserepet állított elő. (Nmt II. 146. p.)1891. február 25.- Karancsságon tiltakozást váltott ki a csendőrség megjelenése a képviselő-választáson. (Hön 134.)1891. március 15.- Nagy Iván történész vezetésével megalakult a Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulat 28 taggal. (Nmt II. 100. p.)1891. augusztus 15.- Átadták a forgalomnak az Ipolyság – Balassagyarmat vasútvonalat. (Hön 551.)1891. december 27.- Megalakult a Szécsényi Önkéntes Tűzoltó Kör. (Hön 1003.)1891- A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt megszervezi Salgóbányán a telepi iparostanonc iskoláját. (Nmt II. 97. p.)1892. január 29. – február 3.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Balás Antal (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Bölöny Ödön (Szabadelvű Párt) a szécsényi, Sréter Alfréd (Szabadelvű Párt) a sziráki, báró Andreánszky Gábor (Nemzeti Párt) a nógrádi, gróf Gyürky Ábrahám (Szabadelvű Párt) a losonci, Beniczky Árpád (Függetlenségi Párt) a füleki választókerületben.1892. november 26.- Palackgyár építését határozták el Salgótarjánban az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt közgyűlésén. (Hön 895.)1893. november 18.- Bejegyezték az iparlajstromba Schwarz A. és Fiai üveggyártási iparának engedélyezését  Pálfalván. (Hön 867.)1893. december 10.- Lukács Béla Huta néven adták át a z Egyesült Magyarhoni Üveggyárak salgótarjáni gyárát, a későbbi palackgyárat. (Hön 955.)1894. május 31.- A vármegyei közgyűlés a millenniumi programok költségeinek fedezésére, a megye településeire 3%-os pótadót vetett ki, melyet 5 évig terveztek beszedni. (Hön 396.)1894. szeptember- Hadgyakorlat megszemlélésére Nógrádba látogatott Ferenc József. (Nmt II. 77. p.)1894. december 15.- Megjelent Losoncon a „Losonczi Hírlap”, mely a Szabadelvű Párt nógrádi hírlapja lett. (Hön 970.)1895. május 2.- Salgótarján környékén közel 500 bányász kezdett sztrájkba. Az inászói munkások elbarikádozták magukat. A sztrájk leverésére 400 katonát és 40 csendőrt vetettek be. (Nmt II. 182. p.)1895. október- Rudnay Bélát nevezte ki az uralkodó főispánnak gróf Dégenfeld Lajos lemondása után. (Nmt II. 72. p.)1895. december 20.- A megyei közgyűlésen Török Zoltánt választották meg alispánnak. Az ellenérdekelt Scitovszky-párt tiltakozott a vármegyei tisztviselők megválasztása ellen. (Nmt II. 72. p.)1895- A megyében 423 gőzerővel hajtott mezőgazdasági gép volt, ezek közül 207 volt a cséplőgép, és 213 a gőzlokomobil. (Nmt II. 108. p.)1896. január- A megye főispánjává az uralkodó Dániel László országgyűlési képviselőt nevezte ki. (Nmt II. 72. p.)1896. június 14.- „Szirák és Vidéke” címen hetilap jelent meg, fejléce szerint közgazdasági, szépirodalmi és társadalmi tartalommal. (Hön 429.)1896. június 15.- Nógrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága a millennium alkalmából díszközgyűlést tartott Balassagyarmaton. (Hön 433.)1896. augusztus 15.- Megnyílt az Aszód – Balassagyarmat vasútvonal, amely a Budapesttel való összeköttetést biztosította. A rendszeres közlekedés azonban csak december 1-én indult meg. (Hön 552.; 636.)1896. október 29. – november 4.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: Latkóczy Imre, halála után 1898-tól gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, gróf Pejacsevich Artúr (Szabadelvű Párt), majd 1899-től Scitovszky János (Egyesült Ellenzék) a szécsényi, Sréter Alfréd (Szabadelvű Párt) a sziráki, Beniczky Árpád (Kossuth Párt) a nógrádi, gróf Dégenfeld Lajos (Szabadelvű Párt) a losonci, Berchtold Artúr (Szabadelvű Párt) a füleki választókerületben. (Nmt II. 74. p.)1896- Nógrád Megyei Egyesült Ellenzék néven működött a Scitovszky János körül szerveződött csoport. (Nmt II. 72. p.) 1897. május 1.- Tejgazdasági munkásnőket képző iskola nyílt meg Szécsényben, mely a megye első szakiskolája volt. (Hön 314.)1897. szeptember 16.- Átadták a balassagyarmati Mária Valéria Közkórház épületét, amely december 20-tól kezdte meg működését. (Hön 644.)1898. február- Sztrájk tört ki Salgótarjánban a bányászok között, akik 8 órás munkaidőt és magasabb napi bért követeltek. Legtovább Károly-akna tartott ki. Két század katonával verték le a sztrájkot, melynek során Török Zoltán alispán is igyekezett közvetíteni a munkavállalók és a bánya vezetése között. (Nmt II. 183. p.)1899- Első alkalommal vettek részt Mátranovákról, Nádújfaluból, Homokterenyéről származó munkások a Magyarországi Szociáldemokrata Párt VI. kongresszusán. (Nmt II. 182. p.)

 1900- A megye lakossága 239 097 fő. Továbbra is egy rendezett tanácsú város volt, Losonc. A balassagyarmati járásban 14 körjegyzőség, a Rétság székhelyű nógrádiban 14, a szécsényiben 11, a losonciban 9, a gácsiban 8, a szirákiban 13, a Salgótarján székhelyű füleki járásban 12 körjegyzőség volt. (Nmt II. 88. p.)- A megyében 25 orvosi körzetben 55 orvos, 102 szülésznő és 25 gyógyszertár volt, valamint két közkórház, Balassagyarmaton és Losoncon. Emellett 8 társulati vagy magán, és 15 kisebb járványkórház működött. (Nmt II. 91-92. p.)- Balassagyarmaton főgimnázium kezdte meg működését. (Nmt III. 134. p.)1901. október 2-9.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Forgách Antal (Szabadelvű Párt) a balassagyarmati, Pintér Sándor (független) a szécsényi, Sréter Alfréd (Szabadelvű Párt) a sziráki, Scitovszky János (Egyesült Ellenzék), 1903-tól Kálosi József a nógrádi, gróf Andrássy Gyula (Szabadelvű Párt) a losonci, Beniczky Árpád (Kossuth Párt) a füleki választókerületben.1902. november 30.- Megjelent a „Pásztó és Vidéke” hetilap. (Hön 907.)1902- A megyei közgyűlés 44 község szlovák hangzású nevének megváltoztatását kérte. Tíz község tiltakozott a névváltoztatás ellen, de csak Ozdin esetében tekintettek el az új névtől. (Nmt II. 84. p.)1903. augusztus 22.- Salgótarján főterén nagygyűlés volt, melyen Weltner Jakab és Teszársz Károly szakszervezeti vezetők a több mint hatezer bányász és munkás előtt a munkásság érdekvédelmi szervezeteinek létrehozását hangsúlyozták. A helyszínen meg is alakították a Vas- és Fémmunkások Szövetsége helyi csoportját. (Nmt II. 184. p.)1903. szeptember 1.- Polgári iskola kezdte meg működését Salgótarjánban. (Nmt II. 97. p.)1903- Az első országos bányászértekezleten a salgótarjáni szénmedence munkásait Peész Mihály és Gregovszky Péter képviselték. (Nmt II. 184. p.)1904. december 10.- A salgótarjáni Lukács Béla Huta új neve Salgótarjáni Palackgyár Rt lett. (Hön 957.)1905. január 26.- Az ún. „fekete csütörtök” Salgótarjánban a képviselő-választás napján, amikor 3-4 ezer fős tömeg üzleteket, vendéglőket dúlt fel és betörte több kormánypárti választó ablakát. (Hön 65.)1905. január 26. – február 4.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Zichy Vladimir (Ellenzék) a balassagyarmati, Fechl János (Szabadelvű Párt) a szécsényi, Kubinyi Márton (Ellenzék) a sziráki, Kálosi József (Ellenzék) a nógrádi, Bába Molnár Albert (Ellenzék) a losonci, Jankovich Marcell (Ellenzék) a füleki választókerületben.1905. január- Sztrájk robbant ki a Rakottyai-féle Zománcárugyárban Losoncon, mert 22 munkást elbocsátottak. Bár közel egy hónapig kitartott a 221 munkás munkabeszüntetése, nem ért célt. (Nmt II. 191. p.)1905. március- A Salgótarjáni Acélgyárban kitört az első sztrájk, melyben az előhengerészek béremelést követeltek. A gyárvezetés részleges engedményt tett. (Nmt II. 191. p.)1905. november 4.- Török Zoltán főispán rendkívüli közgyűlésen jelentette be lemondását, az uralkodó helyette gróf Berchtold Artúrt nevezte ki. A közgyűlés nem fogadta el a döntést, mivel a kormányt nem fogadták el alkotmányosnak, így a kinevezést kormányzati ellenjegyzés nélkülinek tekintették. (Nmt II. 79. p.)1905. december 24.- „Losonczi Újság” címmel társadalmi hetilap jelent meg Losoncon. (Hön 992.)1906. január 12.- Többszöri kísérlet után üres közgyűlési teremben, titkára és a várnagy jelenlétében tette le gróf Berchtold Artúr a főispáni esküt. (Nmt II. 80. p.)1906. április 29. – május 8.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Zichy Vladimir (Egyesült Ellenzék) a balassagyarmati, gróf Majláth Géza (Egyesült Ellenzék) a szécsényi, Kubinyi Márton (Egyesült Ellenzék) a sziráki, Kálosi József (Egyesült Ellenzék) a nógrádi, Bába Molnár Albert (Egyesült Ellenzék), majd Beniczky Árpád a losonci, Jankovich Marcell (Egyesült Ellenzék) a füleki választókerületben.  1906. május 15.- Az uralkodó visszahívta gróf Berchtold Artúrt a főispáni székből, és Prónay Mihály alsópetényi földbirtokost nevezte ki helyére. (Nmt II. 81. p.)- Sztudinka Ferenc szerkesztésében „Magyar Ipartörténet” címen folyóirat jelent meg Losoncon. (Hön 356.)1906. június 24.- Sztrájk tört ki az Észak-magyarországi Kőszénbánya etesi Albert-aknájában a büntetéspénzek levonása, és a nyugdíjkor előtt álló bányászok elbocsátása miatt. A munkabeszüntetés kiterjedt a környező települések, illetve a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt bányáira is. A kivezényelt katonaság összecsapott a bányászokkal, kik közül egy meghalt, 11 megsebesült. A bányatelepek megszállása ellenére a közel négyezer bányász három hétig nem vette fel a munkát. Végül a vezetőket elfogták, bíróság elé állították, 68 bányászt kitoloncoltak és többet elbocsátottak. (Nmt II. 191-192. p.)1906. október- Salgótarjánban a szabósegédek léptek sztrájkba 11 órás munkaidőt, vasárnapi munkaszünetet, sürgős munkáért 50%-os felárat és május 1. munkaszüneti nappá nyilvánítását követelve. Végül megegyeztek az Ipartestülettel. (Nmt II. 192. p.)1907. április- A szinobányai üveggyár dolgozói sztrájkoltak a szénhiány miatt elmaradt bérükért. A négy napos sztrájk megegyezéssel végződött. (Nmt II. 192. p.)1907. október- Krepuska Géza cselédei Somoskőújfalun tiltakoztak a tiszttartónál a párbér levonása ellen, a segítségül hívott bírót és segédjegyzőt is megverték, a csendőrökkel is szembeszálltak. Végül négy cselédet letartóztattak. (Nmt II. 123. p.) - Felfüggesztették a Vas- és Fémmunkások salgótarjáni csoportjának működését a Hirsch és Frank Gyárban kitört sztrájk támogatása miatt. (Nmt II. 188. p.)1908. február 7.- Megalakult a Balassagyarmati Sport Egyesület. (Hön 94.)1908- Magyar Nemzeti Intézet néven egyesült a Nógrádi Nemzeti Intézet, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület nógrádi szervezete és a Felső Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület. A magyar kultúra terjesztése mellett feladatának tekintette az analfabetizmus, az alkoholizmus, a kivándorlás, az egyke és a tüdővész elleni küzdelmet is. Díszelnöke Prónay Mihály főispán, elnöke Török Zoltán nyugalmazott főispán lett. (Nmt II. 85. p.)1909- Megalakul a Losonci Szlovák Bank Bazovszky Lajos losonci ügyvéd kezdeményezésére. (Nmt II. 86. p.)- Kiépült a Vác – Nógrádverőce vasútvonal Drégelypalánkig, ahonnan szárnyvonal ágazott ki Diósjenőről Rétság, Romhány felé. (Nmt II. 151. p.) 1910. április 16.- Jóváhagyták a Kisterenyei Kaszinó alapszabályát. (Hön 287.)1910. június 1-10.- Országgyűlési választásokon képviselők lettek: gróf Wickenburg Márk (Nemzeti Munkapárt), 1912. április 30-tól pedig dr. Sztranyavszky Sándor a balassagyarmati, dr. Scitovszky Béla (Nemzeti Munkapárt) a szécsényi, Balássy Árpád (Nemzeti Munkapárt) a sziráki, Muzslay Gyula (Nemzeti Munkapárt) a nógrádi, Rohonyi Gyula (Nemzeti Munkapárt), majd lemondása után Hazai Samu a losonci, dr. Mocsáry Sándor (Nemzeti Munkapárt) a füleki választókerületben.  1911. május 13.- „Losonc” címmel szociáldemokrata irányzatú lap jelent meg Losoncon. (Hön 350.)1911. július 8.- Közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi tartalommal Balassagyarmaton „Nógrád” címmel jelent meg hetilap. (Hön 489.)1911. december 23.- „Felsőnógrád” címmel jelent meg Losoncon a Nemzeti Munkapárt megyei hivatalos hetilapja. (Hön 990.)1912. június 1.- Megkezdte az áramszolgáltatást a Salgótarján melletti vízválasztói centrálé. (Hön 399.)1913. június 26.- Megalakult a Balassagyarmati Torna Club. (Hön 459.)1914- Megkezdte működését Balassagyarmaton a vármegye múzeuma az elkészült új épületben. (Nmt II. 100. p.)1916. szeptember- Az erdélyi menekültek első csoportja a megyébe érkezett. 1917 májusáig számuk elérte a 6200 főt. (Nmt II. 201. p.)1916. december- Elkezdődtek a megyében a gabonarekvirálások, melyek a háború végéig egyre csökkenő eredménnyel ismétlődtek. (Nmt II. 201. p.)1917. szeptember- Salgótarján környékén a bányászok sztrájkba léptek. Balassagyarmatról 150 katonát irányítottak át a sztrájk letörésére. Végül október elején megszületett a megegyezés: 50%-ra emelték a háborús pótlékot, minden bányász 50-50 korona ruhapénzt kapott a maga, felesége és 14 év alatti gyermeke részére, a társulati élelemtárakba a munkások választhattak kiadót, rendszeresítették a panasznapokat. (Nmt II. 205. p.)1917. november 25.- Kisterenyén nők tüntetésen követelték a mielőbbi békét. (Nmt II. 207. p.)1918. január 28.- Megalakult a bánya- és kohómunkások salgótarjáni helyi szervezete. (Nmt II. 207. p.) 1918. február 1-2.- Béremelést és munkaidő csökkentést követelve sztrájkba lépett a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt 800 munkása. (Hön 82.)1918. június- A Salgótarjáni Acélgyár munkásai és több mint négyezer bányász sztrájkkal tiltakozott a budapesti MÁV Gépgyárban történt sortűz miatt. Az acélgyári tiltakozás vezetőit letartóztatták és Kassára, a hadbíróságra vitték. A sztrájkot katonai erővel nyomták el. (Nmt II. 207. p.)1918. augusztus 11.- A salgótarjáni 115. népfölkelő bányász munkásszázad 2200 tagja hagyta abba a munkát, tiltakozva az élelem és ruha ellátás miatt. (Nmt 207. p.)1918. október 30.- Visszaérkeztek Salgótarjánba Kassáról a júniusi sztrájk idején letartóztatott szakszervezeti vezetők, akiket ünnepséggel fogadtak. (Nmt II. 212. p.)1918. október 31. - Az őszirózsás forradalomról, a népkormány megalakulásáról táviratban értesítették Balassagyarmaton Nagy Mihály alispánt. (Nmt II. 211. p.)

 1918. november 1.- Balassagyarmaton Nemzeti Tanács alakult dr. Somló József ügyvéd elnökletével, mely bejelentette, hogy tevékenységét az egész megyére kiterjeszti. (Nmt II. 212. p.)1918. november 3.- Szécsényben Popovics János kereskedő, Salgótarjánban dr. Mikovinyi Jenő járásbíró elnökletével megalakult a helyi Nemzeti Tanács. (Hön 790.; 791.)- Újjáalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt balassagyarmati szervezete. (Nmt II. 220. p.)- Balassagyarmaton megalakult a Nógrád Megyei Madách Társaság a Madách-ügyi emlékbizottság utódaként. (Hön 789.)1918. november 4.- A Salgótarjáni Nemzeti Tanács ülésén elhatározták, hogy a járás területére is kiterjesztik tevékenységüket, és küldöttekkel segítik a községi nemzeti tanácsok megalakulását. (Nmt II. 213. p.)1918. november 16.- Nógrád megye kormánybiztosának Rákóczy István volt megyei aljegyzőt nevezték ki. (Nmt II. 224. p.1918. december 26.- Salgótarjánban a bányászok és a vas- és fémmunkások összbizalmi értekezlete a kommunista pártszervezet megalakításáról döntött. (Nmt II. 223. p.)1919. január 3-4.- Zavargások és fosztogatások voltak Salgótarjánban, a kormány statáriumot rendelt el. (Hön 15.)1919. január 15.- 45 főnyi cseh-szlovák katonai különítmény szállta meg Balassagyarmatot. (Hön 39.)1919. január 29.- Balassagyarmaton a vasutasok és a város polgárai katonai, reguláris egységek támogatásával kiszorították a településről a cseh-szlovák megszálló csapatot. (Hön 73.)1919. február 26.- Nógrád megye kormánybiztosának a szociáldemokrata Saly Endrét nevezték ki. (Nmt II. 225. p.)1919. március 22.- Balassagyarmaton a vármegyeház előtti népgyűlésen ismertette dr. Somló József, Saly Endre és Császár Géza százados, a katonatanács elnöke az előző napi budapesti eseményeket. (Nmt II. 234. p.)1919. március 23.- Balassagyarmaton megalakult a megyei direktórium. (Hön 215.)1919. március 23-25.- Megalakultak a járási direktóriumok. (Nmt II. 235. p.)1919. március 26.- Salgótarjánban vasutasokból megalakult a későbbi Vörös Őrség magját alkotó rendfenntartó egység. (Nmt II. 242. p.)1919. április 2.- Salgótarjánban Kominek Lajos vezetésével hivatalosan megalakult a Vörös Őrség. (Nmt II. 242. p.)1919. április 7-8.- A megyében megtörténtek a tanácsválasztások. (Nmt II. 238. p.) 1919. április közepe- A megyében sorra alakulnak a földbirtokrendező tanácsok. (Nmt II. 248. p.)1919. április 23.- Munkászászlóalj alakult a Salgótarjáni Acélgyárban a cseh-szlovák intervenciós fenyegetés miatt. (Hön 298.)1919. április - Megalakultak a forradalmi törvényszékek. Balassagyarmaton Kletzár Lajos törvényszéki bíró volt az elnök, tagjai Kiss Gyula nyomdász és Fogarassy József, jegyzője Zana Lajos asztalos, vádbiztosa Ébneth Lajos államügyész lett. Salgótarjánban az elnök Fajd József bányász, tagjai Oczel János és Lázár Endre, vádbiztosa dr. Varga Kálmán ügyvéd, jogi szakértője dr. Mikovinyi Jenő, volt járásbíró lett. (Nmt II. 241. p.)  1919. május 2.- Cseh-szlovák intervenciós csapatok támadása Salgótarján, Balassagyarmat és Miskolc körzetében. Megszállták Miskolcot, Ózdot, és erős támadást indítottak Fülek – Salgótarján ellen. A védekezésben részt vett a munkászászlóalj is. (Nmt II. 261. p.)- A Salgótarjánt védő dandár parancsnoka felvetette a település kiürítését, melyet Hevesi Gyula népbiztos ellenzett és megakadályozott. (Nmt II. 261. p.)1919. május 3.- A cseh-szlovák csapatok megszállták Szécsényt, és Balassagyarmat térségében támadást kezdeményeztek. (Nmt II. 262. p.)- Pásztón a közbiztonság megőrzésére önkéntesekből 36 tagú fegyveres őrséget szerveztek. (Nmt II. 242. p.)1919. május 4.- A cseh-szlovák csapatok bevonultak Fülekre. (Nmt II. 262. p.)1919. május 5.- A cseh-szlovák csapatok páncélvonat támogatásával elfoglalták Szécsényt, de a Balassagyarmatról érkező egységek támogatásával a vörösőrzászlóaljak Ludányig szorították vissza a támadókat. (Nmt II. 262. p.)1919. május 9.- A Salgótarján környékére vezényelt 5. hadosztálybeli csapatok megállították a cseh-szlovák támadást, és sikeres ellentámadásba mentek át. (Nmt II. 264. p.)1919. május 12.- A hadvezetés leállította az ellentámadást, és Litkétől Ajnácskőig tábori őrsi megfigyelést rendelt el a demarkációs vonalon. (Nmt II. 265. p.)1919. május 18.- Az újabb cseh-szlovák támadás kezdeteként Pétervására – Kisterenye irányában kezdték meg az előre nyomulást a Salgótarjánt védő egységek délről bekerítése céljából. (Nmt II. 266. p.)1919. május 19.- A cseh-szlovák csapatok Pétervására után elfoglalták Kisterenyét is, így délről lezárták a Salgótarjánból Hatvan felé való közlekedést. (Nmt II. 267. p.)1919. május 20.- Hatvan környékéről a 11. ezred egységeit vezényelték Kisterenye felmentésére, Salgótarján irányából pedig a munkászászlóalj támadott, így harapófogóba került a Kisterenyét megszállva tartó cseh-szlovák egység. Pétervására felől szintén magyar csapatok támadták őket. (Nmt II. 267. p.)1919. május 23.- Leváltották a leharcolt csapatokat Salgótarján környékéről, és a 80. dandárt nemzetközi ezred zászlóaljaival erősítették meg. (Nmt II. 268. p.)1919. május 30. - A Duna és az Ipoly vonalában álló vörös hadseregbeli egységek megindították a támadást, többek között Balassagyarmat környékén is. (Nmt II. 269. p.)1919. június 7.- Nógrád megye új kormánybiztosa, Frank Imre vasúti tisztviselő, Balassagyarmaton megkezdte tevékenységét. (Nmt II. 271. p.)1919. július 22.- Salgótarjánba érkezett Kun Béla és Vágó Béla a felvidéki visszavonulás utáni politikai hangulat feltérképezésére. (Nmt II. 273. p.) 1919. augusztus 6-8.- Visszaállt a korábbi, direktórium előtti közigazgatás a megyében a román katonai erőre támaszkodva. (Hön 539.)1919. augusztus 9.- Salgótarjánt cseh-szlovák csapatok szállták meg, a román csapatok megálltak Zagyvapálfalvánál. (Hön 542.)1919. szeptember 2.- A románok Hatvanban kivégezték a Zagyvapálfalváról elhurcolt hat bányászt, Kiss Józsefet, Kucsera Ferencet, Mócsányi Lajost, Hatvani Drazsdik Miklóst, Pothornik Vencelt és Trajbiár Pált. (Nmt III. 11. p.)1920. január 25-26.- Nemzetgyűlési választásokon képviselők lettek: Drӓxler János (Keresztény Nemzeti Párt) a balassagyarmati, dr. Hencz Károly (Keresztény Nemzeti Párt) a szécsényi, Gunda Jenő (Keresztény Nemzeti Párt) a sziráki, Huszár Elemér (Keresztény Nemzeti Párt) a rétsági, dr. Mikovinyi Jenő (Keresztény Nemzeti Párt) a salgótarjáni, Ernszt Sándor (Keresztény Nemzeti Párt) az ipolysági, Karafiáth Jenő (Keresztény Nemzeti Párt) az ipolyszalkai választókerületben.  1920. december 31.- A népszámlálás szerint a megye lakossága 206 878 fő. (Nmt III. 9. p.)1921. szeptember 30.- A Balassagyarmatra látogató antant határmegállapító bizottság átvette a „Nógrád vármegye panasza” című, a határok kijelölésének felülvizsgálatát szorgalmazó füzetet. (Hön 681.)1921 folyamán- A balassagyarmati főgimnázium felvette Balassi Bálint nevét. (Nmt III. 134. p.) 1922. január 27.- Megalakult Salgótarján rendezett tanácsú város első képviselő-testülete, amely polgármesternek választotta Dr. Förster Kálmánt. (Hön 69.)1922. április 22.- Nógrád megye főispánjának Sztranyavszky Sándort iktatták be, az addigi főispán, dr. Huszár Aladár Komárom-Esztergom megye főispánja lett. (Nmt III. 18. p.)1922. május 28. – június 11.- Országgyűlési választásokon 51 033 szavazásra jogosult volt a megyében. Képviselők lettek: Scitovszky Béla (Egységes Párt) a balassagyarmati, Rakovszky István (Andrássy Párt) a szécsényi, Kohuth Adorján (Egységes Párt) a sziráki, Huszár Elemér (Andrássy Párt), 1924-ben visszahívták és helyére Bud János (Egységes Párt) került a rétsági, Klárik Ferenc (Szociáldemokrata Párt) a salgótarjáni, Ernszt Sándor (Keresztény Egység Pártja) az ipolysági, Karafiáth Jenő (Keresztény Egység Pártja) az ipolyszalkai választókerületben. (Nmt III. 19. p.)1922. október 29.- Horthy Miklós kormányzó Salgótarjánba látogatott. (Nmt III. 22. p.)1923. január 20-21.- A Madách Társaság Balassagyarmaton Madách Imre 100. születésnapjára nagyszabású rendezvénnyel emlékezett. (Hön 54.)1923. május 1.- Salgótarjánban „A Munka” címmel hetilap jelent meg. (Az első szám nem maradt fenn.) (Hön 348.)1923. június 1.- Megjelent a megyei tanítók és az iskolán kívüli népművelés fóruma, a „Nógrádi Kultúra” (egy időben „Nógrád-Honti Kultúra”) című folyóirat. (Hön 400.)1923. június 19.- Megalakult a Nógrád-Hont Megyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság. (Nmt III. 143. p.)1923. szeptember 10.- Salgótarjánban megnyílt a dr. Chorin Ferenc Gimnázium előkészítő tanfolyama. A társulatok által fenntartott intézmény 1927-ben nyerte el a nyilvános jogot. (Hön 631.)1923. november 28.- Rendezett tanácsú várossá alakult Balassagyarmat. (Hön 900.)1924. szeptember- A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium reálgimnáziummá alakult. (Nmt III. 134. p.)1925 folyamán- Nógrád megyében 70 orvos dolgozott. (Nmt III. 123. p.)

 1926. április 27.- A „salgótarjáni éhségmenet” több ezer bányász részvételével Budapestre indult, de Zagyvapálfalva határában megállították, majd egyezkedések következtében csak küldöttség ment a fővárosba tiltakozni a romló életlehetőségek miatt. (Hön 305.)1926. december 14-15.- Országgyűlési képviselők lettek: Scitovszky Béla (Egységes Párt) a balassagyarmati, gróf Bethlen István (Egységes Párt) a szécsényi, Kohuth Adorján (Egységes Párt) a sziráki, Bud János (Egységes Párt) lemondása után Zsitvay Tibor (Egységes Párt) került a rétsági, Sztranyavszky Sándor (Egységes Párt) a salgótarjáni, Ernszt Sándor (Keresztény Egység Pártja) az ipolysági, Karafiáth Jenő (Keresztény Egység Pártja) az ipolyszalkai választókerületben. (Nmt III. 21. p.) 1928. április 15.- Megalakult a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége salgótarjáni csoportja. (Hön 285.)1929. május 1.- Salgótarján és Balassagyarmat között autóbusz járat indult. (Hön 318.)1929. június 28.- Balassagyarmat és Salgótarján is megyei város lett a közigazgatás rendezéséről szóló törvény alapján. (Hön 467.)1929. szeptember 1.- „Csonka Felvidék” címmel hetilap jelent meg Balassagyarmaton. (Hön 600.)1929. november 5.- A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt elemi iskolájának új salgótarjáni épületének átadásán részt vett gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az épület terveit Marschalkó Béla építész készítette, a kivitelezést Prokisch János építész irányította. (Hön 804.)1930. szeptember 13.- Szécsény képviselő-testülete jóváhagyta az áramszolgáltatási szerződést a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-vel, így decemberben a településen megindult a villanyvilágítás. (Hön 637.)1931. március 12.- Beiktatták a megye új főispánját, dr. Soldos Bélát. (Nmt III. 92. p.)1931. június 28. – július 7.- Országgyűlési képviselő választáson a balassagyarmati kerületben Scitovszky Bélát, az ipolyszalkai (szobi) kerületben Karafiáth Jenőt, a rétságiban Zsitvay Tibort, a salgótarjániban Sztranyavszky Sándort, a szirákiban Kohuth Adorjánt választották meg, mind az Egységes Párt jelöltje volt, míg az ipolysági (vámosmikolai) kerületben Tabódy Tibort (Ernszt-párt), a szécsényiben Orosdy Fülöpné legitimista jelölt győzött. (Nmt III. 94. p.) 1932. június 19.- A losonci 25-ös gyalogezred I. világháborús áldozatainak domborművét avatták fel a római katolikus plébániatemplom támfalában, Salgótarjánban, melyet Bóna Kovács Károly készített. (Hön 448.)1932. december 18.- Balassagyarmaton megalakult az Országos Frontharcos Szövetség helyi csoportja, amely az első világháborúban részt vett katonák bajtársi szellemének ápolását és segítését tűzte ki feladatul. (Hön 975.)1933. február 16.- A Nógrád Vármegyei Múzeumi Társulat felajánlotta a vármegye közönségének a múzeumot működtetését Balassagyarmaton. (Hön 119.)1933. május 4. - Az I. világháborús károk helyreállítása, a csendőrség, majd a rendőrség elhelyezése miatt ekkortól állították vissza a múzeum épületének eredeti funkcióját Balassagyarmaton. (Hön 329.)1935. március 31. – április 4.- Országgyűlési képviselők lettek: Tahy László (Nemzeti Egység Pártja) a balassagyarmati, vitéz Mikolay József (Nemzeti Egység Pártja) a szécsényi, Sztranyavszky Sándor (Nemzeti Egység Pártja) a sziráki, gróf Almássy Imre (Nemzeti Egység Pártja) a rétsági, Veres Zoltán (Nemzeti Egység Pártja) a salgótarjáni, gróf Zichy János (Nemzeti Egység Pártja támogatásával) a drégelypalánki (volt ipolysági), Karafiáth Jenő (Nemzeti Egység Pártja) a nagymarosi (volt ipolyszalkai) választókerületben.1936. november 11.- Balassagyarmaton vitézi székházat adtak át. (Hön 853.)1937. október 10.- Szécsényben Rákóczi emlékművet avattak, mely egy bronztőr markoló sast ábrázol. A szobrot a Salgótarjáni Acélgyárban készítették. (Hön 711.) 1938. november 2.- A Felvidék egy részének visszacsatolásával, az ún. első bécsi döntés értelmében, Nógrád-Hont megye területe 3 111 km2 lett, és 54 224 lakossal, 260 506 főre növekedett. (Nmt III. 155. p.) 1938 folyamán- Nógrád megyében 160 orvos dolgozott. (Nmt III. 123. p.)1939. május 29.- Országgyűlési választások eredményeként a balassagyarmati választókerületben báró Buttler Elemér (Magyar Élet Pártja), a rétságiban dr. Budinszky László (Nyilaskeresztes Párt), a salgótarjániban Mocsáry Ödön (Magyar Élet Pártja), a szirákiban Forster György (Magyar Élet Pártja), a szobiban (volt ipolyszalkai) Mátéffy Viktor (Keresztény Párt) nyert. Listáról a megye képviseletében bejutott az országgyűlésbe dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, gróf Zichy János, Balás Károly a Magyar Élet Pártja, és dr. Mosonyi Kálmán a Nyilaskeresztes Párt tagja. (Nmt III. 160. p.)1939. június- a salgótarjáni szénmedencében több mint négyezer bányász sztrájkolt béremelésért. Az iparügyi miniszter közbelépésére valamelyest emeltek a bérükön. (Nmt III. 164. p.)- Az állandósuló vízveszély miatt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt kénytelen volt bezárni az etesi Rau-aknát. (Nmt III. 182. p.)1939. december 1.- Baross József főispán rendeletére a megyében össze kellett írni a közlekedési eszközöket. (Nmt III. 167. p.)1940. január 1.- A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt és a város vezetésének megegyezése alapján a Chorin Ferenc Gimnáziumot állami kezelésbe vették, és megkezdték átalakítását kereskedelmi iskolává. (Hön 2.)1940. október 7.- A zagyvapálfalvai Frigyes-lejtőaknában béremelésért kitört sztrájkhoz hamarosan a megyében hatezer bányász csatlakozott, amely országos sztrájkká fejlődött. (Hön 703.)1941. március- A megyében tífuszjárvány volt, több százan betegedtek meg. (Nmt III. 178. p.)1941. június 14.- Dr. Förster Kálmán kezdeményezésére Salgótarjánban találkoztak a három nógrádi város (Balassagyarmat, Losonc, Salgótarján) polgármesterei és képviselői a további együttműködés megbeszélésére. (Hön 430.)1942. július 7-8.- Várnagy Károly őrnagy parancsnoksága alatt elindult a Don melletti frontra a salgótarjáni 53/III. zászlóalj. (Hön 488.)1944. január 1.- Dr. Förster Kálmán, aki Salgótarján város polgármestere volt 1922-től, hivatalosan nyugdíjba vonult. (Hön 3.)1944. január 12.- A Radnai havasokban lévő Nagy-Pietrosz (Horthy csúcs) megmászása közben lavina sodorta el a salgótarjáni leventesíelőket. Tizennégyen haltak meg. (Hön 35.) 1944. április 12.- Salgótarjánban az izraelitákat sárga csillag viselésére kötelezték. (Hön 278.)1944. május 3.- Salgótarjánban megindult az izraelita lakosság gettóba gyűjtése. (Hön 327.)1944. június 12-13.- Kiürítették a salgótarjáni gettót, ahonnan 2310 izraelitát szállítottak Auschwitzba. (Hön 427.)1944. június 12-14.- A balassagyarmati gettóból 5677 izraelitát szállítottak Auschwitzba. (Hön 428.)1944. szeptember 20.- Losoncról Balassagyarmatra tartó német katonavonatot partizánok robbantottak fel. (Nmt III. 214. p.) 1944. október 14.- Megjelent Balassagyarmaton a 72 évfolyamot megélt „Nógrádi Lapok és Honti Híradó” utolsó száma. (Hön 721.)1944. november 4.- A Zagyvapálfalvai Üveggyárban nyersanyag hiány miatt leállt a termelés. (Nmt IV. 14. p.)1944. november 20.- Megkezdték a Budapest-Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyár gépeinek leszerelését, és elszállításra előkészítését. (Nmt IV. 14. p.)1944. november 23.- Karancslejtősön 300 bányász megtagadta a munkát és levonult a bányába. A német és magyar katonai erők a szellőztető rendszer leállításával és könnyfakasztó gránátokkal kényszerítették ki, hogy néhány kivételével feljöjjenek. Közülük hetet kivégeztek. (Nmt III. 215-216. p.)1944. december 2-8.- Elrendelték a Salgótarjáni Üveggyár, a Magyar Vasötvözetgyár és a Salgótarjáni Acélgyár leállítását. (Nmt IV. 14. p.)1944. december 5.- Elérte Nógrád megye határát, és megkezdte a hadműveleteket a szovjet hadsereg 7. gárda hadserege, a 27. és 533. hadserege, a 6. gárda harckocsizó hadserege és Plijev gépesített lovas hadserege. (Hön 929.)1944. december 8-9. - A szovjet hadsereg jelentős harcok árán elfoglalta Balassagyarmatot. (Hön 945.)1944. december 24. - A vízválasztói Salgótarjáni Közhőerőmű folyamatosan dolgozott a felrobbantásáig. (Nmt IV. 14. p.)1944. december 26-27.- A szovjet 49. lövészhadtest elfoglalta Salgótarjánt és a környező településeket. (Hön 1000.)